A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. A napi klinikai gyakorlatban az egyértelmű ajánlások, evidenciák ellenére a prognózismódosító gyógyszeres terápia alkalmazási aránya szuboptimális. Jelen összefoglalónkban a mineralokortikoid-receptor-antagonisták szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepét, alkalmazásának gyakorlati megfontolásait tárgyaljuk.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Pávics László beszélt.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

Placenta accreta spektrum (PAS, azaz kórosan invazív placentáció, lepénybeágyazódási rendellenesség) esetén a placenta rendellenesen tapad a méhfalhoz, így nem lehet leválasztani a méhfalról, vagy leválasztása potenciálisan életveszélyes vérzéssel járhat. PAS esetén a méh szöveteinek a normális terhességre jellemző fiziológiás rétegződése zavart szenved: legenyhébb esetben a transzformált endometrium (decidua) tűnik el, súlyosabb fokú zavar esetén pedig a trophoblastos migráció eléri a miometriumot, a szerózát, de akár még ennél is tovább hatolhat.

Az epilepsziabetegség nem megfelelő kezelése jelentős mortalitási rizikót jelent. A farmakológiai terápia fokális rohamok esetén 57, míg generalizált esetekben 85 százalékban eredményez rohammentességet.

A betegnek elképzelése sincs a betegségéről, ezért betegtovábbképzéseket kellene szervezni – mondta lapunknak dr. Nagy Viktor, az SE Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

A kutatási eredmények hasznosulását segítő program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

A gyermekkori stroke, bár ritka betegség, napjainkban is egyike azon gyermekneurológiai sürgősségi állapotoknak, amelyet a focalis neurológiai deficit tünetekkel akutan vizsgálatra kerülő gyermekek 10–25%-ánál diagnosztizálnak.

Kutatók a PNAS folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy új potenciális gyógymódot találtak a degeneratív retinabetegségben szenvedők számára.