Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.

Világjárvány idején, amikor sokszor arra sincs lehetőség, hogy huszonéves fiatalok elbúcsúzzanak az intenzív osztályon haldokló, hasra fordítottan lélegeztetett anyjuktól, apjuktól, nehéz a halál közelébe kerültek méltó elkíséréséről beszélni. De mindig vannak, akik képesek rá.

A felmérések szerint a magyarok többsége támogatja az aktív eutanáziát, írja a 24.hu-n dr. Sándor Zsuzsa volt bíró.

Átfogó vizsgálatot folytat az ombudsman az életvégi döntésekkel kapcsolatban: alapjogi szempontból elemzi az életmentő-életfenntartó kezelések visszautasításának hazai, rég óta nem működő gyakorlatát, s javaslatokat tesz majd a jogszabályok megváltoztatására.

Mi változott az utóbbi időben a gondnokságot, a cselekvő- és belátási képességet érintő kérdéskörben? Működnek-e a gyakorlatban a betegjogok között megfogalmazott önrendelkezési szabályok, például a kezelésről való lemondás lehetősége?

Cselekvőképes embereknek többé nem kell pszichiáteri szakvélemény ahhoz, hogy cselekvőképtelenségük esetére visszautasíthassanak beavatkozásokat – így döntött az Alkotmánybíróság.

Új gyógyszeres lehetőségekről, személyes indíttatásáról és a szívbetegek testedzésre épülő, az életmódváltást előtérbe helyező terápiájáról faggattuk dr. Kiss Róbert Gábort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökét.

Hamarosan ajánlást tesz a szaktárcának az életvégi döntésekkel, az ellátás visszautasításával kapcsolatos hazai gyakorlat rendezésére az ombudsmani hivatal, amely vigyázó szemét folyamatosan rajta tartja az egészségügyön. Bár Magyarországon már tizenöt éve törvény védi a betegek jogait, azok lényegében máig holt szavak maradtak, és a gazdasági helyzet, az egészségügyiek élet- és munkakörülményeinek romlásával egyre inkább háttérbe szorulni látszanak.

A jogszabályok utólagos felülvizsgálatát a jövő évtől csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az ombudsman kérheti, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságát is megítélheti. Az utólagos normakontrollra irányuló eljárások nagy része megszűnik január 1-jén; kérdés, mi lesz az eutanáziával kapcsolatos beadvánnyal.