Az ORBITA-2 tanulmányban a percutan coronaria interventio placebobeavatkozással összehasonlítva szignifikánsan jobb tüneti eredménnyel járt az antianginás kezelésben minimálisan vagy egyáltalán nem részesülő betegek körében.

A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.

A Válasz Extrában a várólistákkal kapcsolatos kérdésekre Hegedűs Zsolt ortopédsebész és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász válaszolt.

A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.

A Semmelweis Egyetem rektora 2025. augusztus 1-jétől töltheti be a pozíciót a következő két évben az MRK Komáromban megtartott tisztújító plenáris ülésének döntése alapján.

A rendszeres testmozgás hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is.

Kovács Beáta Hollandiából hazatért háziorvos és Póta György, házi-gyermekorvos voltak a Válasz Online podcastjének vendégei.

Csanádi Zoltán professzor, a debreceni kardiológiai és szívsebészeti Klinika igazgatója a Magyar Kardiológusok Társasága egyik legrangosabb díját, a Zárday Imre emlékérmet vehette át.

A Magyar Kardiológusok Társasága új elnöke prof. dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának részlegvezetője.