Babai László a hazai életmódorvoslás helyzetéről és jövőjéről
Az Economx-nek adott interjút Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület elnöke, aki beszélt a hazai szakképzésben elért mérföldkövekről, a prevenció gazdasági hatásairól, valamint a technológia és az egyéni felelősség szerepéről is.
Babai László rámutatott, hogy az életmódorvostan egy evidenciákon és tudományos bizonyítékokon alapuló új orvosi ág. Mint fogalmazott: „Az életmód tényezőit – mint például a rendszeres mozgást, a táplálkozást, a dohányzás és az alkohol elhagyását, a stresszmenedzsmentet, a társas kapcsolatokat, valamint a megfelelő alvást – használja gyógyításra, megelőzésre, illetve a betegségek progressziójának lassítására az új megközelítés.”
Az elnök kiemelte, hogy a terület az elmúlt 10–20 évben fejlődött ki igazán, és mára elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy hajszálpontos ajánlásokat adjanak a betegeknek.
Magyarország a nemzetközi átlagnál előrébb jár az életmódorvoslás elismertségében – számolt be Babai László, aki óriási eredménynek nevezte, hogy 2025 tavaszán az életmód-orvostan és prevenció vizsga bekerült az orvosi szakorvosi szakképzési rendszerbe. Jelenleg már több mint 100 szakorvos (onkológusok, kardiológusok, háziorvosok és más szakemberek) végezte el ezt a licencképzést.
Az Európai Életmód-orvostan Társaság brüsszeli kongresszusának tapasztalatai alapján hangsúlyozta: a fő kérdés ma már az, miként lehet a tudományos bizonyítékokat átültetni a mindennapi gyakorlatba. Mivel a háziorvosok világszerte túlterheltek, a megelőzésbe be kell vonni más szakembereket is.
Az életmódorvoslás komoly gazdasági terhet vehet le az ellátórendszerről. Egy 2024-es kutatásra hivatkozva felidézte, hogy a 30-64 év közötti lakosság életmóddal összefüggő betegségei 2019-ben évente több mint 100 milliárd forintos közvetlen állami költséget jelentettek.
Nemzetközi adatokra utalva kiemelte, hogy „ha mindenki elérné legalább a heti 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitást, az EU-ban 2050-ig 11,5 millió új megbetegedés lenne elkerülhető, és挂 évi csaknem 8 milliárd euró egészségügyi kiadás takarítható meg.”
A hazai MozgásReceptre kezdeményezésről elmondta, hogy a rendszer nyitása óta megháromszorozódott a belépő orvosok és mozgáshelyszínek száma. A finanszírozás 2027 februárjáig biztosított a NETA-felajánlások révén.
A népszerű GLP-1-alapú fogyókúrás terápiák kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a gyógyszer elhagyásával a kilók visszatérnek, ráadásul komoly izomvesztést is okozhatnak, így a rendszeres mozgás ezek mellett is elengedhetetlen.
Európában a szolidaritási alapú társadalombiztosítás miatt még keresik a megoldást arra, hogyan építsék be az egyéni kockázatokat a finanszírozásba. Ahogy fogalmazott: „Még mindenki keresi a megoldást arra, hogyan lehetne az egyéni felelősséget – például a mozgáshiányból, rossz táplálkozásból eredő kockázatokat – beépíteni a finanszírozásba és a kezelésbe.”
Végül szólt arról is, hogy az okoseszközök és a mesterséges intelligencia segítik a betegeket az adatgyűjtésben és a napi döntésekben, ám ehhez a pácienseknek felelősségteljesebbé is kell válniuk saját egészségük megőrzésében.
