Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Továbbra is csak szakorvosi javaslatra írhatnak fel a 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszereket a háziorvosok.

Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.

Olyan krónikus betegségek gyógyszerelése kerülhet a háziorvosok kezébe, mint a T2DM gondozása, hangzott el az InfoRádióban.

A digitalizáció új dimenziókat nyithat a betegellátásban és a diagnosztikában, amiben a robbanásszerűen terjedő okoseszközök és innovatív adatelemző megoldások is segítenek.

A párhuzamosan, vagy nem megfelelő logikai sorrendben irányított beteg frusztrálódik, vagy el is vész az ellátórendszerben, üresjáratot vagy éppen túlterhelést okozva egyes területeken. Ezen is változtatna a szakpolitika.

25 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrásból nyílik lehetőség eszközbeszerzések támogatására.

Ma is épp azok a gondok feszítik a rendszert, mint 2010-ben. A Népszava sorozatának újabb részében az egészségügy 12 éve van terítéken.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 25 milliárd forintból szerezhet be eszközöket a háziorvosok kapuőri szerepének erősítésére.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.