A Magyar Orvosi Kamara felvételi adatlapján a nem megadása önkéntes opció, senkire nézve nem kötelező, és nincs kihatással a kamarai tagságra vagy a törvényes hatósági nyilvántartásra.

Az október 21-ei Magyar Közlönyben megjelent, és a mai naptól hatályos az egészségügyi szakmai kamarákra vonatkozó új szabályozás.

Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.

A képviselők hétfő este lefolytatták a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egészségügyi kamarai törvény vitáját a parlamentben, kedden pedig módosították a jogszabályt.

Jövő nyár végére elkészülhet az az új adatbázis, amiből pontosan kiderülhet, hogy hány orvos, hol és milyen szakvizsgával dolgozik Magyarországon.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvények megfontolásra visszaküldött módosításáról tárgyalt a törvényalkotási bizottság.

A MOK határozottan kéri a jogalkotót: biztosítsa annak jogi lehetőségét, hogy a kamara a saját alapszabályában önkorlátozó jelleggel bevezethesse a választhatóság számának korlátozását.

Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra az egészségügyről és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást.

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.