Az Országgyűlés hétfői ülésén a mátészalkai kórházról  és a háziorvoslásról is szó esett. Racionalizálják a praxisok munkáját, csökkentik a felesleges adminisztrációt, ígérték.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra – takarításra, mosatásra, élelmezésre, őrzés-védelemre – és egy-egy szakmai területre, például laboratóriumi diagnosztikára, képalkotásra vagy betegszállításra. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Elindult a sürgősségi ellátás átvilágítása. Az OKFŐ eredetileg mindössze két napot adott a kórházaknak a részletes adatszolgáltatásra, ám az intézményi jelzések nyomán a szeptember 11-i határidőt végül szeptember 15-éig meghosszabbították. A plusz idő fele hétvégére esik.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

35 egészségügyi szakember vehetett át rangos elismerést a MESZK XIII. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon.

A koronavírus-járvány utáni időszakban nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek következő járványra való felkészültséget javítanák.

A kórházbezárásokról és lélegeztetőgépekkel kapcsolatos vizsgálatról is érdeklődtek a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Az egészségügyi miniszter szerint a most induló kórházi önkéntes program nemzetközi mintára teremthet új kultúrát.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait.

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából.