A Torontói Egyetem legfrissebb kutatása új megvilágításba helyezi a kétnyelvűség kognitív tartalékra gyakorolt hatását – számol be az SZMO.

Változást jelez-e a tradicionális kínai medicina nyugati megítélésében az, hogy idén Tu Youyou asszony, az első kínai orvosi Nobel-díjas azért kapta az elimerést, mert egy ősi ötlettől vezetve az egynyári ürömből kivonta az artemisinint?

Lassíthatja az agy öregedését a kétnyelvűség, sőt az idegen nyelv felnőtt kori elsajátítása is - derült ki egy új kutatásból.

A jelnyelv használatának, elsajátításának és oktatásának támogatására írtak ki egy több mint 300 milliós pályázatot, amelyre szeptember 26-ig lehet anyagot beadni.

A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébb, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között, mint az egynyelvűeké - derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

Mi lesz a tudattal a halál után? Van-e szabad akarat, ha az elme működésének nagy része tudattalan? Milyen bélbaktériumok szükségesek a memória megfelelő működéséhez? – ezek és hasonló problémák foglalkoztatják a tudományos, illetve ismeretterjesztő sajtóban publikáló neurológusokat.

Újabb kétnyelvű feliratok jelentek meg a napokban a dunaszerdahelyi kórházban.

Ellen Bialystok, a kanadai York Egyetem kognitív idegtudós közel 40 éve tanulmányozza a kétnyelvűség agyra gyakorolt hatását. Ez idő alatt számos előnyt sikerült kimutatnia a rendszeresen két nyelvet használóknál, kutatásai szerint még az Alzheimer-kór tüneteinek kialakulását is késlelteti.

Azok a szerencsés gyerekek, akik születésüktől fogva két nyelvet hallanak, már nagyon korán megtanulnak koncentrálni, agyuk képes arra, hogy gátolja az éppen nem használt nyelvet. Egy torontói kutatás szerint ez az állandó agyi aktivitás hatással van, lassítja az Alzheimer-kór tünetetinek kialakulását. A 450 vizsgált beteg közül azoknál, akik két nyelvet használtak életük során, 4-5 évvel később mutatkoztak a betegség jelei.