Az 510 milliárd forintos egészségügyi forrásbővítés és a vér- és plazmaadás is szóba került a parlament hétfői ülésén az interpellációk során.

Az ápolásszakma egyik legnagyobb stresszforrását maguk az orvosok jelentik – fogalmazott Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója azon a szerdai ápolásvezetői konferencián, amelyen az egészségügyi szakdolgozók megtartásának lehetőségeiről és a szervezeti kommunikáció nehézségeiről is szó esett.

Megjelent a kormányhatározat a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozott szakmai tanácsadó és koordinációs testületről.

A minisztérium előzetes, zárt körű szakmai egyeztetésre küldte meg az érintett szakmai szervezeteknek és kamaráknak az egyedi méltányossági gyógyszerfinanszírozás tervezett módosításáról szóló törvénymódosítás-tervezetet.

Az élődonoros vesecsereprogramban három különböző központban végeztek egyidejűleg élő donoros veseátültetéseket a párok közötti cserével.

Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.

Struktúrájában megtartják, működésében és feladataiban azonban alapvetően alakítják át a kollegiális szakmai vezetői hálózatot – jelentette be Darvai László helyettes államtitkár a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján.

A képviselők hétfő este lefolytatták a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egészségügyi kamarai törvény vitáját a parlamentben, kedden pedig módosították a jogszabályt.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.