November 11-15. között világszerte az alultápláltság negatív hatásaira kívánják ráirányítani a betegek, az egészségügyi szakemberek és a politikai döntéshozók figyelmét.

Dr. Nagy Klaudia Vivien az ország első ESA-minősített űrorvosaként támogatja az európai űrhajósok küldetéseit, köztük a kijelölt magyar űrhajós, Kapu Tibor 2025-re tervezett misszióját is.

Minden év szeptemberében tartjuk az idiopathias tüdőfibrózis (IPF) hónapot. AZ IPF-betegség során a tüdő szövetei elhegesednek, így egyre nehezebbé válik a beteg számára a légzés, melyet sokszor úgy írnak le, hogy olyan érzés a megvastagodott falú tüdővel levegőhöz jutni, mintha víz alatt próbálna a beteg lélegezni.

A szívbetegek egy részénél rizikófaktorként megjelenik az elhízás és a diabetes. Őket le kell fogyasztani és egészséges étkezésre átállítani, mondta dr. Toldy-Schedel Emil.

A hvg.hu szerint a rendhagyó kutatás célja, hogy kiderítsék, hogyan élhetnek az emberek hosszabb és egészségesebb életet.

Állatkísérletekben igazolható volt: mérsékelten, de tartósan alacsony kalóriabevitel mellett az öregedés lassabb, az élettartam hosszabb, míg a bármely ok gyorsabb öregedéshez, rövidebb élettartamhoz vezetett.

A sarcopenia jellemzője a vázizmok tömegének csökkenése és funkciójuk (izomerő és/vagy általános fizikai teljesítőképesség) károsodása, melynek prevalenciája az életkor előrehaladtával emelkedik. A sarcopenia felismerésének jelentőségét az adja, hogy fizikai funkciókárosodással, rosszabb életminőséggel és emelkedett halálozással társulhat, emellett jelentős anyagi terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre is.

Idős korban a rezisztencia gyakorlatok végzése, akár otthoni körülmények között – protein-alapú, többkomponensű szupplementációval kombináltan – hozzájárul az izomtömeg és -funkció javításához.

A sarcopenia progresszív és generalizált izomvesztés, mely fizikai funkciókárosodással, metabolikus diszfunkcióval és fokozott mortalitással jár együtt. A számos más kórkép (pl. kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek) kockázati tényezőjeként is számon tartott elhízás kedvezőtlenül befolyásolja az izomzat minőségét és csökkenti a fizikai teljesítőképességet.

A klinikai táplálásterápia kivitelezése kórházi körülményeket igényel, azonban, körültekintő betanítás és ellenőrzés mellett, otthoni táplálásra is lehetőség van. Ennek módszerei az otthoni enterális táplálás (OET) és az otthoni parenterális táplálás (OPT).  Mindkét esetben az az elsődleges cél, hogy a táplálás biztosítsa a beteg energia-, mikro- és makrotápanyag-szükségletét.