A tüdőfibrózis kezelésében az EB engedélye több mint egy évtized után az első új terápiás lehetőséget jelenti idiopátiás tüdőfibrózis és több mint öt év után az elsőt progresszív tüdőfibrózis esetén az Európai Unióban.
Az ILD-k korszerű diagnosztikai algoritmusában a nagy felbontású mellkasi CT-nek központi szerepe van, emellett elengedhetetlen a komorbiditások aktív keresése és kezelése. Az optimális ellátás az ILD-specifikus terápia és a társbetegségek együttes, személyre szabott menedzsmentjével érhető el.
Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.
A hiperszenzitív pneumonitisz (HP) egy immunmediált interstitialis tüdőbetegség (ILD), amelyet szenzitizált egyénekben különféle inhalációs antigének váltanak ki. A HP diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlás a 2007-ben megjelent német irányelveket váltja fel.
A rheumatoid arthritis több mint 50%-kal növeli a tüdőrák kockázatát, és különösen veszélyeztetettek azok, akiknek interstitiális tüdőbetegségük is van, közli az OTSZ Online.
Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.
A semmelweis.hu összeállítása szerint a pontosabb és gyorsabb diagnózis felállítása, a célzott terápiák bevezetése mellett klímavédelmi szempontokra is nagyobb figyelmet fordítanak.
A tüdőrák területén forradalmi újdonságok érkeztek és várhatók is. Alapvetően változott meg a gondolkodásunk – mondja Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Megyei Szent György Kórház tüdőosztályának vezetője, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.
A tüdőérintettséggel járó autoimmun betegek gondozása és terápiájának meghatározása rendkívül szoros együttműködést igényel az immunológia és a pulmonológia részéről.