A génterápiák jelentik a jövőt számos súlyos betegség kezelésében, de sikerüket egy gyakori probléma fenyegeti.

Olyan, csak az emberi agyra jellemző jelenségeket, illetve sejttípusokat keresnek, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok közötti összefüggést, valamint az oxitocin ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatják.

Kimutatták, hogy a beteg idegsejtek jelentős morfológiai változásai összefüggésben állhatnak az értelmi fogyatékosságokkal.

Jelenleg nem tudjuk, hányan és milyen betegségtől szenvednek az országban. A hvg360 Dóczi Tamás professzorral beszélgetett.

Dr. Kovács Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) professzora, egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke osztja meg gondolatait.

A PTE kutatócsoportja több olyan felfedezésre jutott, amelyek segíthetik a bipoláris betegek könnyebb és gyorsabb diagnózishoz jutását.

A neurológiai betegségekről beszélgetett Dóczi Tamás idegsebésszel, a PTE professor emeritusával, az MTA rendes tagjával a hvg360.