Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új tudományos podcastsorozata, a NeurON azt mutatja meg, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók.

Állami elismeréseket és kitüntetéseket adott át Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából csütörtökön az Országházban.

Július 1-től a Neurológiai Klinika vezetését Bereczki Dániel nyugdíjba vonulása miatt, Kovács Tibor vette át klinikaigazgatóként.

Az eljárás segítségével a kutatók régóta vitatott idegtudományi kérdésekre szolgáltattak közvetlen kísérleti bizonyítékokat, és új modellt javasoltak a memória és a tanulás sejtszintű működésére.

Új neurobiológiai és kémiai kutatási projektet indít a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. (BVC) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 300 millió forintos támogatásával.

A PTE projektje egységes szakmai keretbe foglalta a gyógyszercélpont-kutatást, az adatvezérelt elemzést és a neuroprotekció vizsgálatát.

Nemcsak az autizmus, hanem a csoportok tagjai közötti dinamika megismerésében is új eredmények születhetnek az új, mesterséges intelligenciát alkalmazó módszer alkalmazásával.

Leor Zmigrod Ideológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság.