Dési Illés a népegészségtan-oktatás fontosságáról Magyarországon rengetegen halnak meg szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekben. Ezek számát drasztikusan csökkenteni lehetne, ha jobban odafigyelnénk a megelőzésre, a környezeti ártalmak kivédésére – állítja Dési Illés professzor, a most megjelent Környezet-egészségtan című tankönyv szerkesztője. Az orvos foglalkozzon csak a beteggel, a többi nem az ő dolga – vélik igen sokan. – Az ember egészségét-betegségét körülbelül tíz százalékban befolyásolja az egészségügyi ellátás minősége, miközben negyvenszázaléknyi hatás környezeti tényezőknek tulajdonítható. Éppen ezért rendkívül fontos a környezet jó állapotának a fenntartása – jobban mondva a jelenlegi rossz állapotok javítása. Az orvosoknak, az egészségügyi pályán dolgozóknak tisztában kell lenniük a környezet helyzetével és azzal, miként lehetne ezen javítani. Az említett tudnivalókról most összefoglaló tankönyv jelent meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar kiadójának a gondozásában, amelyben a víz, a levegő és a talaj károsításán túl szó esik a környezetbe kivitt különböző mérgező anyagok, például az igen nagy mennyiségben használt rovar- és gyomirtók egészségre gyakorolt hatásáról is. – Ha enni akarunk, akkor vegyszereket is használnunk kell, hiszen bármennyire népszerűsítik is a biokertészetet, az nagy mennyiségű élelmiszer előállítására nem alkalmas. A termés védelme érdekében szükség van tehát a peszticidekre – amelyeket ha nem megfelelően alkalmaznak, súlyos egészségkárosító hatásuk lehet. Elengedhetetlen, hogy erről ismeretei legyenek az orvosnak, mint ahogyan, sajnos, ma már a biológiai és a vegyi terrortámadások következményeinek az elhárításáról is. Ilyen esetekben ugyanis rendkívül gyorsan, szakszerűen kell cselekedni, nincs idő megvárni, amíg a központból megmondják, mi a teendő. Kétségtelen, nem példa nélkül álló, hogy terroristák vegyi anyagok felhasználásával gyilkolnak, mint ahogyan az néhány éve a tokiói metrón is történt. Azért szerencsére ilyen cselekmények meglehetősen ritkán fordulnak elő. – Pedig nem véletlenül nevezik az ideggázokat a szegény emberek atombombájának. Ezeket a szerves foszfátokat nemcsak viszonylag olcsón lehet előállítani, de különösebb szakismeretet sem követel a művelet. Arról nem is beszélve, hogy a hidegháború éveiben a szemben álló felek hatalmas mennyiségű ideggázt halmoztak fel – ilyen a tabun, a szomán, a szarin, a VX. Ezekből nagy mennyiség kézen-közön eltűnt. Az ideggázok az idegvezetést teszik tönkre, a szinapszisokban visszafordíthatatlan módon megakadályozzák az ingerületek lecsengését. Ha gyors és szakszerű orvosi segítséget kap az áldozat, akkor esetleg megmenekülhet. Megjegyzem, a már említett tokiói metrótámadás után a mentésben részt vevő egészségügyi személyzet is mérgezést szenvedett – az áldozatok leheletétől!

Vegyi támadástól tart a hadsereg Az Egyesült Államok a vietnami háború óta nem vett részt hosszabban tartó fegyveres konfliktusban, így a hadsereg orvosai, ápolókara és egyéb személyzete jószerivel csak filmen látott harctéri sebesülést. Ráadásul a '90-es években a hadsereg teljes intézményrendszerét leépítették, s ennek sok kórház is áldozatul esett. Jelenleg mindössze 15 katonai kórház – köztük csupán egyetlen traumatológiai központ! – működik az egész országban. Ezért a hadsereg 2–4 hetes továbbképzésre küldte egészségügyi személyzetét az ország legjobb polgári intézeteinek traumatológiáira. A St. Louis Orvosi Egyetemen nyújtott képzés eltér a többi kórház gyakorlatától. A kéthetes kurzusnak csak az egyik célja az, hogy felfrissítsék olyan orvosok ismereteit, akik korábban már elsajátították a harcmezőn leggyakrabban elszenvedett sérülések ellátásának tudományát. Itt arra is felkészítik őket, hogy tömegméretű katasztrófa esetén hazai terepen nyújtsanak segítséget. A résztvevők egy 125 000 dollárba kerülő, ember nagyságú próbababán tesztelhetik rátermettségüket. A bábu – fiziológiai értelemben – majdhogynem ember: tud lélegezni, vérezni, van vizelete, pulzusa, tágul a pupillája, a fejében elhelyezett mikrofonon keresztül beszélni is képes. Ezenkívül 200 különféle gyógyszerre reagál. Mi több, ha kell, gombnyomásra meg is hal... A képzésen kívül csak a himlő elleni oltáson kell átesniük a katonaság egészségügyiseinek, és máris csatlakozhatnak harctársaikhoz a Perzsa-öbölben. Mivel Bush elnök 2002 decemberében már kötelezően elrendelte a teljes katonai személyzet beoltását himlő ellen, az egészségügyi dolgozók és a himlőjárvány esetén elsősegélyt nyújtók számára is javasolta, hogy vessék alá magukat az oltásnak. Minden itt állomásozó amerikai katona kapott oltást antrax ellen is. Van több váltás védőfelszerelésük, saját fertőtlenítőkészletük és atropininjekció is, amelyet ideggáz belégzése esetén a combba kell fecskendezniük. A hírek szerint a sivatagi háborúba menő egészségügyisek többsége vízre száll: a mozgó kórházak nagy része ugyanis hajón lesz. A legnagyobb ilyen úszó kórház, a Comfort már januárban elindult a Perzsa-öböl felé, és március elejére foglalta el helyét. A kórházban 1200 tengerész és polgári személyzet teljesít szolgálatot. Tizenkét műtő, egy sürgősségi, egy intenzív osztály, fertőtlenítőrészlegek (vegyi vagy nukleáris támadás esetére), 1000 betegágy és a legkorszerűbb orvosi felszerelések várják a rászorulókat. A kórház 62 orvosa között a legtöbben ortopéd- és mellkassebészek, de akad köztük hasi, ideg- és plasztikai sebész, fül-orr-gégész, sőt gyermekorvos is. A vérbankban jelenleg 3000 adag fagyasztott vérkészítményt tárolnak.