A hazai kutatás eredményei áttörést hozhatnak a „néma gyilkosként” is emlegetett pitvarfibrilláció korai diagnosztikájában.

Kutatók egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, ezzel új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.

A megtévesztő internetes ajánlatokra és a biztonságos gyógyászati segédeszköz vásárlás fontosságára hívják fel a betegek figyelmét.

Pogátsa Zoltán beszélgetőpartnerei ezúttal Dózsa Csaba László korábbi helyettes államtitkár és Kósa István, a szakmai kollégium egészséggazdasági tanácsának korábbi elnöke.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

Ugrásszerűen megnőtt a pollenallergiás panaszokra való keresés a Semmelweis HELP, ingyenes tünetellenőrző alkalmazásban.

2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

A hazai valós klinikai adatok megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat, miszerint a betegek döntő hányada (67%) a 4 éves utánkövetési időszakon túl is stabil, további kezelést nem igényel, miközben a 4 éven belüli terápiaváltás (15%) vagy ismételt ciklus (12%) aránya alacsony maradt.