Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.

A Mandiner az egységes ágazati humánerőforrás monitoringrendszer (HMR) adatait elemezve állapítja meg, hogy jó irányba mutatnak az adatok.

Soha ilyen mértékű jogszabályi, finanszírozási változtatás a magyar IVF történetében nem történt, mint 2023–2024-ben.

Többek között Bodoky György onkológus és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is kitüntetést vehetett át az állami ünnep alkalmából Pintér Sándor belügyminisztertől csütörtökön.

Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Az orvosi korfát jelentősen sikerült fiatalítani a korábban bevezetett intézkedésekkel, azonban a szakdolgozó-hiány tragikus jövőképet fest fel, és azonnali beavatkozásokat kíván – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Míg az orvoslétszámot sikerült növelni a rezidensprogramok bevezetésével, az ápolóhiány azonban egyre égetőbb. Erre utal az is, hogy mind több kórházban alkalmaznak szakképzetlen nővéreket.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg.