Inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt műszívnek van jövője, mondta Falus András akadémikus a Népszavának adott interjúban.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentésben elemzi a regenerációs orvosi eljárások helyzetét az Európai Unióban.

A cukorbetegség gyógyítása napjainkban sem megoldott, ezért érthetőek azok az útkeresések, melyek az endokrin hasnyálmirigy pótlására törekednek. A több évtizedes múltra visszatekintő pancreas- és szigetsejt- transzplantáció korlátai és visszafogott eredményei miatt előtérbe kerültek azok a kutatási irányvonalak, melyek biológiai, illetve műszaki-informatikai rendszerek fejlesztésére irányulnak. Ezek az alternatívák napjainkban az őssejtkezelés és a mesterséges pancreas alkalmazási területeit jelenthetik.

Amerikai kutatók egerek szőrtüsző-őssejtjeinél kimutatták, hogy egyik típusuk alkalmas lehet gliasejtek létrehozására, amelyeket a jövőben neurodegeneratív betegségek gyógyítására lehetne felhasználni.

Először hoztak létre vizelettermelésre képes emberi veseszövetet kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban.

A daganatok ellen a szervezet antitest termeléssel válaszol. Ezek az antitestek képesek a normális, ép szövetek felismerésére és kóros reakciók beindítására. Más esetekben a daganat specifikus hormonokat, fehérjéket, citokineket enzimeket termelnek, amelyek specifikus klinikai tüneteket eredményeznek. Ezek a rutin diagnosztikai gyakorlatban tumormarkerként szerepelnek, így kimutatásuknak mind a diagnosztikában, mind pedig a betegség lefolyásának, prognózisának megítélésében van szerepe.

Tíz évvel ezelőtt óriási tudományos áttörést jelentett, amikor Takahashi és Yamanaka a Cell-ben publikálta, hogy néhány faktor kombinációja segítségével fibroblasztból pluripotens őssejt hozható létre. Az évfordulón a folyóirat arról kérdezte a kutatókat, milyen felhasználási lehetősége van ma a gyakorlatban felfedezésüknek.

Az agyba beültetett embrionális őssejtek hosszútávon életben maradhatnak, legalábbis kutatók ezt tapasztalták 24 évvel a beültetés után egy Parkinson-kórban szenvedő betegnél, írja az OTSZ Online. 

Genetikusok haploid humán őssejteket hoztak létre, ezzel ismét megkérdőjeleződött, hogy a szexuálitás a szaporodás egyetlen újtja.

A Nemzetközi Humán Epigenom Konzorcium első publikációi szerint a hálózatelmélet és az internet működésének gyakorlati példái segítenek megérteni az epigenetikus kommunikációs hálózat működését.