A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Egyre több adat utal arra, hogy a „technológiai ugrás” nem mentes a súlyos, esetenként irreverzibilis betegkárosodásoktól, írja Az Üzlet.

Az EB új intézkedésekkel védené az európaiak egészségét, valamint javítaná az egészségügyi ágazat hosszú távú ellenálló és versenyképességét.

200 éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására.

Hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, és még megbecsülni is nehéz, milyen gyakoriságú a 2-es típusú diabéteszt megelőző inzulinrezisztencia.

Rengeteg család vesztette el a kontrollt gyermeke képernyőideje felett és a helyzet egyre súlyosabb.

Az orvostudományi kutatásokról szóló törvénymódosítási előterjesztés tárgyalása is napirenden volt kedden este az Országgyűlésben.