A hirtelen csecsemőhalál szindróma és az alvókörnyezetben bekövetkező egyéb csecsemőkori elhalálozás kockázata jelentősen csökkenthető, ha az újszülöttek alvókörnyezete biztonságos és a szüleik/gondozóik néhány szabályt szem előtt tartanak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2022-ben megjelent ajánlásai alapján megosztjuk a legfontosabb, rizikót csökkentő tanácsokat.

Kevéssé ismert, és szerencsére kevéssé gyakori a kisgyermekkorban 1-4 éves kor között bekövetkező hirtelen halál, írja az OTSZ Online.

A szülői fórumokat böngészve gyakran jön szembe a cumizavar témája – mindig abban az összefüggésben, hogy óvakodjunk a cumi és a cumisüveg használatától, mert örökre búcsút mondhat a sikeres szoptatásnak az az anya, aki ezekhez folyamodik. Pedig a cumizavar létezésére nemigen találunk tudományosan megalapozott bizonyítékokat, és vannak helyzetek, amikor a cumi akár még segítség is lehet. A lényeg azonban itt is a részletekben lakozik, nem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan.

A PharmaOnline szerint egy nátrium-csatornát kódoló gén hibája az izmok ingerlékenységének befolyásolásán keresztül szerepet játszhat a bölcsőhalálban.

Az USA Gyermekgyógyászati Társasága új irányelvet bocsájtott ki a hirtelen csecsemőhalál szindróma gyakoriságának csökkentésére, közli a PharmaOnline.

Bár a dohányzást oki tényezőnek tartják számon a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, a leszokás többnyire jelentős súlygyarapodással is jár, mely cukorbetegségre hajlamosíthat.

Többszáz halott gyermek szerveit távolították el a szülők tudta és beleegyezése nélkül – Európában, de nem a balkáni háború viszontagságai közepette, hanem Angliában: egy liverpooli gyermekkórházban (Alder Hey Children's Hospital) az egyik kórboncnok, a holland Dick van Velzen rutinszerűen eltávolított minden szervet az általa boncolt tetemekből, és félretette azokat későbbi kutatásokra. A leleplezés óta az illető kórboncnokok és kollégáik által írt tíz szakcikkből kilencet nem távolítottak el a tudományos adatbázisokból.