A stressz a mindennapi élet elkerülhetetlen része. A férfiak és a nők azonban eltérő módon reagálhatnak a stresszre. A nemi különbségek a stressz teljes folyamatára hatással vannak, onnan kezdve, hogy ki mit érez stresszesnek, és ez milyen biológiai és pszichológiai hatásokat vált ki, azon keresztül, hogy milyen megküzdési módszereket használnak a férfiak és a nők, egészen odáig, hogy milyen káros egészségügyi hatásai lehetnek a stressznek.

A BMC Public Health folyóiratban jelent meg az a szisztematikus irodalmi áttekintés, amelyben összefüggést találtak a légszennyező anyagok jelenléte és a demencia kialakulásának kockázata között.

Új kutatási eredmények szerint a poszt-Covid szindróma változatos neurológiai tünetei a kortizol szintjével mutatnak asszociációt.

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

Magyar neurobiológusok azonosították azokat az idegsejteket, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy az emlősök képesek legyenek tanulni az őket ért negatív élményekből. A Qubit cikke.

A krónikus mozgásszervi fájdalom következményei jóval túlmutathatnak a fizikai kellemetlenségeken, írja az OTSZ Online.

A KOKI munkatársai legújabb vizsgálatuk alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására.

Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását, számol be a KOKI kutatóinak tanulmányáról a Qubit.

Egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.

Az SZTE Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében.