Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg, illetve hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre egy új, hibrid vírusváltozat.
A nukleinsav- vagy proteinalapú molekuláris módszerek érzékeny kórokozó-kimutatást tesznek lehetővé, s csökkentik a leletátfutási időt. Kérdés, hogy a hazai laboratóriumok mennyire képesek ezeket a betegellátás szolgálatába állítani.
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus matematikai modellek segítségével kutatja, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között...
Hat hónappal ezelőtt zúdult a világra a legújabb influenzavírus, ami minden eddiginél jobban foglalkoztatja az embereket. Látszólag a semmiből érkezett az új H1N1, a New Scientist munkatársai azonban felgöngyölítették a szálakat, egészen a 19. század végéig visszamenően.
Az orvos-apa ötödik gyermekeként világra jött Charles maga is tanult orvostudományt 1825-26-ban Edinburgh-ban, azonban unta a hagyományos iskolai képzést, és pályát módosított: utazó kísérleti geológus és a modern evolúciós biológia megalapítója lett. A molekuláris biológia új eredményei az elmúlt évtizedben forradalmasították az evolúcióról alkotott elképzeléseinket.
A British Medical Journal olvasói a közegészségügy fejlődését, az antibiotikumok felfedezését, valamint az érzéstelenítést tartják az orvostudomány legnagyobb vívmányainak 1840, azaz a folyóirat első számának megjelenése óta. A Medical Tribune magyar akadémikusokat kérdezett ugyanerről a témáról.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?