Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.

"Javaslatomra a köztársasági elnök a mai nappal 55 államtitkárt nevezett ki", írta Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök vasárnap délelőtt.

A MedicalOnline értesülései szerint csütörtökön reggel az egészségügyi miniszter kíséretében látogatást tesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) Kaló Zoltán, és egy meglepetésvendéget is visznek magukkal, akinek nem lesz ismeretlen a terep.

Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár fogyott, a rendszer hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.

A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.

Megjelent a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetét rendező kormányrendelet, szúrta ki az Infostart.

Politikai pástra siklott az az orvosok önrendelkezésről szóló szimpózium, amelyet a Magyar Orvosi Kamara szervezett az Orvos Világszövetség, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, valamint a Német Orvosi Kamara képviselőinek részvételével. A delegációk Pintér Sándor meghívására látogattak Budapestre.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

A szakértők és döntéshozók egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a modern terápiák szélesebb körű elérhetősége és a betegek edukációja.