A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.
A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.
Egyre több fiatalt érint a testképzavar, ami a fizikai és mentális jóllétük mellett a táplálkozásukra is kihat, ez pedig további súlyos problémákhoz vezethet.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Egyre több fiatal küzd testképzavarral, ami nemcsak a táplálkozásukra, hanem a teljesítményükre is kihat. Erre a problémára kívánja felhívni a figyelmet a BioTechUSA az Együtt a Gyermekek Egészségéért programjával.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutatót a hosszú élet (longevity) valódi jelentéséről és az egészségügyi technológiák forradalmáról is kérdezte a Házipatika.
A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.