A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Ég a ház – ezzel a képpel érzékeltette a magyar egészségügy helyzetét Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője a 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórumon, írja a Népszabadság.
Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 500 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban.
Szakembereinek több mint 40 százalékát elveszítette, nemzetközi tekintélye meggyengült, hatósági működése számos területen visszaesett az elmúlt másfél évtizedben a gyógyszerhatóságnak. Minderről a november 1-jével ismét önállóvá vált Országos Gyógyszerészeti Intézet új főigazgatója beszélt a Gyógykomm konferencián.
A rendszeres szűrővizsgálatok, a korai felismerés és a különböző orvosi szakterületek együttműködése kulcsszerepet játszanak a súlyos szövődmények és az idő előtti halálozás megelőzésében.
Egészségügyi vészhelyzetnek minősítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az El Niño várható hatásait az ENSZ COP31 klímakonferenciáján, írja a hvg.hu.