A terhességi vérszegénység, amely főként vashiányból ered, jelentős egészségügyi kockázatot jelent mind az anya, mind a magzat számára. Európában a várandós nők 22%-a szenved vérszegénységben, ami növeli a koraszülés, alacsony születési súly, halvaszülés és egyéb perinatális komplikációk kockázatát. A vérszegénység kezelésének elsődleges módja a szájon át történő vaspótlás. A túlzott vasbevitel kerülendő, mivel oxidatív stresszt, illetve ahhoz kapcsolódó szövődményeket okozhat. A mellékhatások minimalizálása és a terhesség biztonságának biztosítása érdekében kulcsfontosságú az optimális vaskészítmény kiválasztása.
2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál 15 százalék körüli volt a növekedés üteme. A tüdőrák a vezető halálok a daganatos betegségek körében; itthon 100-ból kevesebb mint 20-an élnek még legalább öt évig az első diagnózis után.
Angol kutatók metaanalízise szerint a szegény és közepes jövedelmű országokban százszoros a kockázata a császármetszésnek a fejlett országokhoz képest.
Dr. Raft Miklós, a Szent Margit Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa az antifoszfolipid szindróma (APS) szűrési programjának bevezetését célzó vizsgálatsorozat indításáról számol be.
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy dán kutatás.
Élet, halál, gyász, veszteség – mind kifogyhatatlan tárgyát képezi a tudományos kutatásoknak. És ahogyan az már lenni szokott, bizonyítottnak hitt tételek veszítik érvényüket és adják át helyüket az újaknak.