A hipót több mint kétszáz éve használják a kórokozók elpusztítására, ám csak most jöttek rá amerikai kutatók, hogyan fejti ki pontosan fertőtlenítő hatását.

Nem növekszik a kockázat A hipertermia bizonyos állatfajoknál teratogén hatású, és a magzat halálához vezethet. Dán kutatók arra kerestek választ, hogy veszélyezteti-e a láz az emberi magzat életét. A hipertermia a hősokk-fehérjéken keresztül befolyásolja a szervezet proteinszintézisét. Az osztódó sejtek apoptosisát idézheti elő, ami súlyos vagy letális fejlődési rendellenességek kialakulásához vezethet. Ezenkívül láz hatására fokozódik a méh kontraktilitása, így a magzat korai stádiumban kilökődhet. Bár az állatkísérletek arra utalnak, hogy láz esetén embereknél is hasonló folyamatok mennek végbe, az eddigi klinikai tanulmányok eredményei ellentmondásosak. Egyes vizsgálatok szerint lázas terhesek magzatainál növekszik az idegrendszer és a szív fejlődési rendellenességeinek kockázata, más tanulmányok azonban megcáfolják ezt. Ugyancsak vitatják az összefüggést a magzati halálozás és a terhesség során fellépő láz között. A dán vizsgálatba 24 040 terhest vontak be. A terhesség első 16 hete során kialakuló lázas epizódokat dokumentálták, mivel ekkor zajlik az embriogenezis, tehát amennyiben a láz teratogén hatású, ebben az időszakban lehet a legnagyobb valószínűséggel kimutatni az összefüggést. Az esetek 96,7 százalékában prospektív, 3,3 százalékában retrospektív adatgyűjtés folyt.