A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

A hiperszenzitív pneumonitisz (HP) egy immunmediált interstitialis tüdőbetegség (ILD), amelyet szenzitizált egyénekben különféle inhalációs antigének váltanak ki. A HP diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlás a 2007-ben megjelent német irányelveket váltja fel.

A HUNCHEST-2 során a kiemelt tüdőrákok mintegy 70 százaléka korai, műthető stádiumú volt – nyilatkozta lapunknak Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.

Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.

Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A krónikus légúti gyulladással járó tüdőbetegségek eltérő kórlefolyása előrejelzéseinek kutatására nyert el 1,2 milliárd forint támogatást a Korányi.

Egy vírusfehérje lehet a túlzott gyulladásos immunválaszt okozó légúti vírusok, így a koronavírus gyenge pontja is – írja a 24.hu.

Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin sokkal inkább hormonnak, mint vitaminnak tekinthető: az immunrendszer megfelelő működésétől a terhességi szövődmények megelőzésén át bizonyos daganatkockázatok csökkentéséig szerteágazó biológiai hatásokat fejt ki a szervezetben. Kétrészes írásunk második cikkében e sokrétű hatásokat és a D-vitamin-pótlás lehetőségeit vesszük sorra.

Kétrészes cikksorozatunk első részében az optimálistól elmaradó D-vitamin-ellátottság incidenciáját és leggyakoribb okait, második részében a D-vitamin-hiány következményeit és a megelőzés lehetőségeit tekintjük át.

A légúti infekciókkal jelentkező vagy azt követő bronchialis tünetek sokszor okoznak fejtörést a mindennapi betegellátás során. A COVID19 járvány során különösen megnőttek a betegség alatt vagy közvetlenül az akut tünetek elmúlását követő köhögéses, általában köpetürítéssel nem járó panaszok, akár nehézlégzésig, néha sípoló légzésig fokozódva, nem ritkán akár hányásba torkollva.