A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.
2023 júniusában került bemutatásra a lezárult nagy nemzetközi vizsgálatok ismeretében az Európai és a Nemzetközi Hipertóniatársaság legújabb irányelve a magasvérnyomás-betegség diagnózisáról és kezeléséről. Az ajánlást a 32. Európai találkozón, Milánóban 2023. június 24-én mutatták be, később megjelent a Journal of Hypertension folyóiratban. A korábbi, öt évvel ezelőtt kiadott irányelvhez képest számos módosítást tartalmaz. Többek között a diagnosztikában a rendelőn kívüli vérnyomásmérés elsődlegessége, a lehetőség szerint 130 Hgmm alatti célvérnyomás, és talán a legnagyobb jelentőségű a fix kombinációs kezelés ajánlása a jobb beteg-együttműködés javítására.
2023 júniusában mutatták be a lezárult nagy nemzetközi vizsgálatok ismeretében az Európai és a Nemzetközi Hipertóniatársaság legújabb irányelvét a magasvérnyomás-betegség diagnózisáról és kezeléséről.
A közvélekedés a fejfájásokat a nők külső vagy belső nehézségekre adott válaszának, a migrént pedig unatkozó gazdag nők időtöltésének tartja. Bár ez a – feltehetően a hagyományos nemi szerepeken és a rájuk épülő sztereotípiákon alapuló – vélemény teljességgel megalapozatlan, a hormonális különbségek miatt ténylegesen sok eltérés van a nők és férfiak fejfájásai között. A menstruációs ciklus változásai, a fogamzásgátló-szedés, a terhesség, ill. a menopauza és a hormonpótlás egyértelműen kihatnak a migrén lefolyására és kezelésére is. A migrénes nők tapasztalatát érzékletesen mutatja be Emily Dickinson, a XIX. századi amerikai költőnő (l. a boxot). A jelen összefoglaló célja röviden áttekintést nyújtani a migrénről, kifejezetten a nők szempontjából.
Az itt alkalmazott új technikai megoldások nemcsak a Parkinson-kór, hanem számos egyéb neurológiai betegség terápiájában új szemléletmódot és előrelépést hozhatnak a jövőben.
A hazai modern ajánlásoknak köszönhetően a pánikbetegség magyarországi diagnosztikája, terápiája és követése a nemzetközi protokollokkal kiválóan összecseng.
A degeneratív mozgásszervi betegségek gyógyszeres kezelésében nincs jelentős előrelépés. Emiatt valóban legfontosabb a megelőzés – mondta lapunknak dr. Kiss Emese egyetemi tanár, az ORFI osztályvezetője, a Magyar Reumatológusok Egyesületének főtitkára.
Az öngyilkosok döntő többsége kezeletlen depressziós vagy bipoláris beteg, és klinikai tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy a megfelelő gyógyszeres (és kiegészítő) kezelés szignifikánsan csökkenti a befejezett öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek számát.