Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

Az agomelatin sajátos hatásmechanizmusának és az egyéb antidepresszáns hatóanyagokkal szemben is kedvezőnek bizonyuló mellékhatásprofiljának köszönhetően járulhat hozzá a depressziós betegek tüneteinek enyhítéséhez.

A Harvard Medical School kutatói a magas feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták, eredményeiket a Neurology folyóiratban publikálták.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

Nem állapított meg agyi elváltozást, és károsodást egy átfogó tudományos vizsgálat a Havanna-szindrómában szenvedő, külszolgálatban dolgozó amerikai diplomáciai alkalmazottaknál.

Az ELTE PPK kutatói úttörő vizsgálatukban a munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel. Eredményeik szerint az érintettek gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.

Az elmúlt években új, kiegészítő módszereket is felfedeztek maguknak a stroke betegekkel foglalkozó terapeuták. Ilyen például a tánc.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tünetei gyermekkorban kezdődnek, de gyakran felnőttkorban is komoly nehézségeket okoznak. A betegség terhéhez a tünetek perzisztálása mellett a pszichiátriai és szomatikus morbiditás fokozott kockázata is hozzájárul.