A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

A Nature folyóiratban augusztus 20-án jelent meg a University of Oxford kutatóinak cikke, amelyben egy neuronális poliamin transzportert kódoló gén, az SLC45A4 működését sikerült az eddigieknél sokkal részletesebben feltárni. A krónikus fájdalom a világ egyik vezető rokkantosító hatású egészségügyi okának számít.

Szeptember 7-én, a Duchenne Világnapján a ma még gyógyíthatatlan, súlyos és ritka betegséggel élők mellett azokra az emberekre figyel a világ, akik róluk gondoskodnak.

Olyan, csak az emberi agyra jellemző jelenségeket, illetve sejttípusokat keresnek, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.

A PTE BSL-4-es laboratóriuma máig Közép-Európa egyetlen olyan magas biobiztonsági létesítménye, amely kizárólag kutatási célokat szolgál.

A University of Nebraska-Lincoln kutatói egy olyan új, univerzális influenza A vakcina fejlesztésén dolgoznak, amely révén az éves védőoltások alkalmazása feleslegessé válhat.

A Biomarker Research folyóiratban január 3-án jelent meg a dél-koreai National Research Council of Science and Technology kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új onkológiai immunterápiás megközelítést írtak le, amely kiegészítheti a meglévő CAR-T (kiméra antigénreceptor T-sejt) kezeléseket.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

Ez az új terápiás megközelítés nemcsak a látás megőrzésében jelenthet áttörést, hanem jelentősen javíthatja a betegek életminőségét is.