Fizikai és genetikai jellemzőket is figyelembe vevő adathalmazokra támaszkodva fejlesztették ki az új kockázati detektort, írja az Index.

A JCO Precision Oncology folyóiratban június 24-én jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak cikke, amelyben a petefészekrák korai diagnosztikájában értek el új, biztató eredményeket. A petefészekrák kialakulásának okáról mind a mai napig keveset tudunk, és még nincs mód a korai felismerésére.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

Nehéz elképzelni, hogy az emberre kicsit sem hasonlító állat segíthet az emberi szervezetre szabott gyógymódok kifejlesztésében – írja a Telex.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

Az interszex állapotokkal összefüggésben napjainkban mind egyéni, mind társadalmi szinten jelentős tudáshiány, illetve az információk téves értelmezése figyelhető meg, közli az elitmed.hu.

A Protein & Cell folyóiratban június 10-én jelent meg a BGI Genomics' Institute of Intelligent Medical Research (IIMR) kutatóinak cikke, amelyben az Alzheimer-kór kialakulásának korai biomarkereit és a monitorozásra érdemes idegsejt-típusokat írták le, segítve ezzel az Alzheimer-kór korai terápiáját.

Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus 170-féle tumor azonosítására alkalmas 97% feletti pontossággal.

A minimál invazív, kollagénindukciós, felszívódó szálakkal végzett esztétikai beavatkozások népszerűsége egyre növekszik hazánkban is. A  bőr tömörségét fokozó, kontúrozó hatást kifejtő, volumenizáló eljárás akár önállóan, akár egyéb esztétikai beavatkozással kombinálható.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.