A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.
A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.
A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.
A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület.
Az idegsejtek közötti kommunikáció egyik kulcslépését sikerült pontosabban feltárniuk a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak és német kollégáiknak.
A brit nemzeti egészségügyi szolgálat kísérleti programot indít, amelynek keretében gyors genetikai tesztet tesz elérhetővé agydaganatos betegek számára, közli a Portfolio.
Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.