A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.

A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Egy friss, kvalitatív kutatásból kiderült, hogy a nők 47 százaléka krónikus beteg és 33 százaléka aktív dohányos, írja az Economx.

Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

Az InfoRádió Aréna című műsorának Oroszi Beatrix, az SE Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója volt a vendége.

A prosztatarák gyakoriságánál fogva az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró daganatos megbetegedés a férfiak körében. Ezen összefoglaló az epidemiológiai adatok mellett áttekintést nyújt a szűrésben leggyakrabban használt prosztataspecifikus antigén ismérveiről és azokról a további markerekről, melyek segítségünkre lehetnek a betegség diagnosztizálásában. Bemutatásra kerülnek a prosztatarák korszerű terápiájának legfontosabb elemei, mind a műtéti, mind a gyógyszeres, konzervatív kezelési eljárások. A betegkövetés szintén kiemelt jelentőségű, amely rendszeres, fegyelmezett orvos-beteg kapcsolatot követel meg. Ezen közleménnyel szeretnénk felhívni a figyelmet a prosztatarák fontosságára, időben történő diagnosztizálásának meghatározó szerepére, az egészségnevelés és az egészségtudatosság alapvető szerepére.

A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.