Ritka pillanat a magyar közéletben, ha valaki tíz éven át következetesen ugyanazt vallja. Hegedűs Zsolt, aki egykor rendszerkritikus volt, most miniszterjelöltként készül változtatni. Lehet gyógyír a programja a tartós válságban lévő egészségügy számára?

USA, Németország, Franciaország, valamint Svájc és Ausztria költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt egészségügyre, írja a Növekedés.hu.

Magyarországon az egészségügyi ráfordítások reálértéke 2021 és 2023 között évi 4,3 százalékkal csökkent, írja az Economx.

2025 a magyar egészségügyben nem a várt strukturális áttörésről, hanem egy kettős folyamatról maradt emlékezetes, írja a Népszava.

Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

A Piac&Profit számol be a GKI kutatásáról, amelynek során megvizsgálták, hogyan alakultak a magánegészségügyi kiadások az elmúlt években.

A G7 utánaszámolt, hogy évi 500 milliárd forint többlet pénzügyi értelemben mennyire támogathatja az ágazat európai felzárkózását.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapota még az átlagpopulációénál is rosszabb. Ezen változtatnának annak a szakmai fórumnak a szervezői, amelynek első rendezvényén párbeszédet kezdeményeztek az ágazat szereplői között.