Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

A Piac&Profit számol be a GKI kutatásáról, amelynek során megvizsgálták, hogyan alakultak a magánegészségügyi kiadások az elmúlt években.

A G7 utánaszámolt, hogy évi 500 milliárd forint többlet pénzügyi értelemben mennyire támogathatja az ágazat európai felzárkózását.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapota még az átlagpopulációénál is rosszabb. Ezen változtatnának annak a szakmai fórumnak a szervezői, amelynek első rendezvényén párbeszédet kezdeményeztek az ágazat szereplői között.

Március 8-án demonstrációt szervez a Magyar Orvosi Kamara, a február 1-jével „A magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított országos kampányának részeként. A figyelemfelhívó akció az online térben és a közterületeken is zajlik országszerte.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

A hvg360.hu szerint önmagában az OECD jelentést olvasva is látszik a magyar egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.

Megtanultuk, hogy a megfelelő háttérinformációk nélkül bedobált adatokkal sok minden és azok ellenkezője is alátámasztható.