A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.
A Gasztroenterológiai Világszervezet (World Gastroenterology Organisation; WGO) a probiotikumokra és prebiotikumokra vonatkozó 2023-as irányelvében ismerteti azt, hogy különféle kórképekben/kórállapotokban milyen evidenciák támogatják az egyes probiotikus törzsek alkalmazását.
Az Európai Gyermek-Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) ajánlja a Saccharomyces boulardii alkalmazását gyermekkori akut gasztroenteritiszben, antibiotikum-alkalmazással összefüggő hasmenés megelőzésében, valamint Helicobacter pylori eradikációs terápia mellett.
A pancreatogen diabetes ma már kiemelt figyelmet kap, mint az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező, azoknál a betegeknél, akik hasnyálmirigy-eltávolításon estek át. Egy hazai munkacsoport regisztert hozott létre a hasnyálmirigy-eltávolításon átesett betegek számára, hogy jobban megismerjük a „tisztán” hasnyálmirigy-eredetű diabétesz jellegzetességeit.
Egy fázis IIa klinikai vizsgálatban a GLP-1 és GLP-2 receptorokra egyaránt ható hatóanyag jól tolerálhatónak bizonyult ugyan, de hatásossága nem bizonyult szignifikánsnak.
Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.
75 éves vagy idősebb pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésében az edoxabán 15 mg-os vagy a rivaroxabán 10 mg-os napi dózisai is optimális megoldást kínálhatnak a hatásosság és a biztonságosság vonatkozásában, derült ki egy 2025-ben publikált eredményű hálózati metaanalízisből.
A nemrégiben publikált eredményű SEQUENCE vizsgálat azt vette górcső alá, hogy Crohn-betegségben milyen hatásosságot és biztonságosságot kínál a két hatóanyag.
A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.
Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.