A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.
Ez a cikk a mielodiszpláziás betegek felismerésének és hematológushoz irányitásának elősegitése céljából született. A mielodiszplázia kezelési lehetőségei jelentősen bővültek az utóbbi évtizedben és ennek következtében javultak a betegek életkilátásai. Továbbá az anémia kivizsgálásának egyszerűségére kivánom felhivni a figyelmet és igyekszem jelezni azokat a pontokat, ahol a hematológusok készséggel bekapcsolódnak a beteg kivizsgálásába és ellátásába.
Az anaemia a vörösvértesteknek vagy a hemoglobinnak a károsodása, elégtelensége, mely a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenéséhez vezet. A WHO definíciója szerint anaemiáról beszélünk, amennyiben a hemoglobin férfiaknál 130 g/l, nem terhes nőknél 120 g/l alatti. Fontos hangsúlyozni, hogy mindig tünet, nem önálló diagnózis, a kiváltó ok megkeresése nélkül megfelelő terápia nem létezik.
Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.
Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.
Az alkoholizmus alapvetően pszichés függőség, maladaptív reakció a környezeti hatásokra. És ez még akkor is igaz, ha genetikailag determinált betegségről van szó.
Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.
A velőcsőzáródási rendellenességek közel 80 %-a megelőzhető pre- és perikoncepcionális folsavpótlással. Kérdés, hogy a teherbeesést megelőzően mikor érdemes elkezdeni a folsav-szupplementációt és mekkora a javasolt dózis.