A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek.

Egy irodalmi áttekintés a kockázati tényezők jelentős csökkenését mutatta ki szív-érrendszeri, daganatos és anyagcsere-betegségek esetén a növényi alapú étrend követése esetén.

Az egészségi állapot és jóllét fenntartásához alapvetően fontos az immunrendszer megfelelő működése, hogy hatásos védelmet nyújtson a bejutó kórokozókkal és a daganatsejtekkel szemben. Azonban számos tényező károsíthatja az immunrendszer működését.

Állatkísérleteik eredményei szerint a magasabb szénhidráttartalmú feldolgozott ételek nagymértékű fogyasztása gyulladásos folyamatokat idéz elő az agyban, ám ezt a folyamatot a dokozahexaénsav képes jelentősen gátolni.

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.

A kevesebb károsanyag-kibocsátással előállított ételekből álló étrendek egészségesebbek is egy nagyszabású új amerikai kutatás szerint.

A szív ereinek meszesedéséért a finomított cukrok fogyasztása tehető felelőssé, a telített zsírban szegény táplálkozás inkább kárt okoz, nem hasznot.

Megjelent a Diétás Irányelvek Tanácsadó Bizottságának új jelentése, amely az USA érintett minisztériumai számára foglalja össze a legújabb tudományos eredményeket. A változások a koleszterin-, a kávé- és a sófogyasztással kapcsolatos útmutatókat is érintik.

Több mint háromszorosára nő a szív- és érrendszeri zavarok okozta halálozás veszélye azoknál, akik napi kalóriabevitelük egynegyedét hozzáadott cukorból fedezik.