Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Az egészségügy finanszírozásáról, az orvosok és ápolók béremeléséről, a gyógyintézmények állapotáról vitázott egymással Takács Péter és Kulja András az ATV hétfő esti adásában.

László Imre polgármester nyílt levélben szólította fel a belügyminisztert, hogy árulja el, mikor kezdheti meg működését az egynapos sebészet Újbudán.

A Szegedi Egyetem (SZTE) már nem csupán egy oktatási intézmény, sokat tud adni a lakosságnak, az iparnak és a társadalomnak is.

Az egészségügy erős kampánytéma lesz – prognosztizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusát záró egészségpolitikai fórumon, ahol dübörgő digitalizációról, tolerálható adósságállományról és fel nem adott harcról is beszélt.

Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.

Az egészségügyért felelős tárca a finanszírozóval rendszeresen felülvizsgálja a szakrendelők teljesítményét és három havonta hozzáigazítja a finanszírozásukat az elvégzett feladataikhoz, írja a Népszava.

A Magyar Orvosi Kamara és a Belügyminisztérium vitájáról kérdezte a Hírklikk Szijjártó László győri főorvost, a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnökét.

A háziorvosi praxisok megüresedése hosszú ideje tartó, egyre nagyobb problémát jelentő folyamat. Egy meglepően érzékeny indikátor 2014 és 2019 között képes volt előre jelezni a praxisok elnéptelenedését.

Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon.