A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.

A sokkoló pénzügyi nehézségek, így a munkanélkülivé válás vagy a korábbi megtakarítások elvesztése is hozzájárulhat a demencia kialakulásához az Index szerint.

Az idősödéssel bekövetkező funkciócsökkenés, a betegségek okozta nehézségek, az önellátás, a segítségre szorulás, a segédeszközök és a modern technika nyújtotta segítség témakörét járja körül Boga Bálint összefoglalója.

Jelentősen alulbecsüljük a 65 éves kor előtt megjelenő demencia gyakoriságát, közli az OTSZ Online.

A 65 és főleg a 80−85 év feletti korosztály jelentős részét a több társbetegség jelenléte, a valamilyen mértékű kognitív hanyatlás, a jelentős számú gyógyszer szedése, a túlgyógyszerelés és ezzel jórészt összefüggésben a frailty szindróma kialakulásának veszélye jellemzi.

Szakemberek részletesen megfigyelték, monitorozták olyan művészek művészetének alakulását, akik Alzheimer-kórosak lettek. Több esetben észlelték, hogy a művészi motiváció és tevékenység a kór még előrehaladottabb fázisában is megmaradt, azonban gyakran annak jellegében változások következtek be. Ez adott indíttatást különböző művészetek felhasználására palliatív céllal.

Az intenzív vérnyomás-kontroll az időskorúaknál lassíthatja a szellemi hanyatlás folyamatát, derül ki többek között a PharmaOnline írásából.

Az idősödésre fel lehet és fel is kell készülni, ezzel csökkenthető a demencia kockázata is – mondta lapunknak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Már kisiskolás korban komoly és rendszeres egészségnevelést kellene folytatni. Nem kampányszerű, hanem folyamatos programok kellenének, mondta lapunknak Vécsei László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára.

A központi és perifériás idegrendszert érintő betegségek nagy csoportjánál van genetikai meghatározottság. Ezek nem feltétlenül csak a monogénes betegségek, hanem a sok gén által meghatározott, komplex kórképeket is jelenti. Ilyenkor a poligénes meghatározottságú rizikó mellett a környezeti hatás is kell a betegség manifesztációjához.