A módszer az ioncsatornák zárásán és nyitásán alapul, és más betegségek kezelésében is hasznos lehet, írja az OTSZ Online.

A világszerte jelentkező vérellátási nehézségekre a fejlett országok a „Patient Blood Management” gyakorlat szisztematikus elterjesztésével válaszoltak. A több elemből álló, multidiszciplináris változtatások hasonló hatékonyságú hazai bevezetését néhány szabályozói intézkedés is elősegítheti.

A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.

A gyermekkori krónikus ízületi gyulladások és mozgásszervi eredetű fogyatékosságok vezető oka a juvenilis idiopathiás arthritis (JIA). Nem ritka betegség, prevalenciája pl. Nagy-Britanniában az epilepsziáéhoz hasonló, 1000 gyermek közül általában egy érintett.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

A nagy infektivitású COVID-19 okozta betegség klinikai súlyossági spektruma meglehetősen széles: a fertőzöttek 40–45%-a mindvégig tünetmentes, 30–40%-uknál csak enyhe tünetek jelentkeznek, míg a betegek kevesebb mint 15%-ánál súlyos állapot alakul ki.

A hemofagocitás szindrómák ritka, sokszor kezelés ellenére halálos kórképek. Hátterükben károsodott NK-sejt- és citotoxikus T-sejt-funkció áll, aminek következtében a makrofágok és a T-limfociták aktivációja és kontrollálatlan proliferációja jön létre. A klinikai képet a proliferáló makrofágok okozta hemofagocitózis és a citokin-túlprodukció okozta szöveti károsodás uralja.

Az új típusú koronavírus-fertőzés (COVID-19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. Jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

Negyven éves betegét hasmenés, láz, görcsös hasi fájdalom kínozza. Már másfél hónapja. És, ami még riasztóbb, fogy is hozzá. A szóba jövő diagnózisok között előkelő helyen áll a krónikus bélgyulladás (IBD). Persze, az is lehet, hogy a nagybetűs STRESSZ áll a háttérben és „csupán” irritábilis bél szindrómája van szegénynek. Vajon mi lehet a baja?