A díjazottak nevét Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora jelentette be hétfőn, aki online videókapcsolaton keresztül csatlakozott a sajtótájékoztatóhoz.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot.

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra. 

Kulja András arra szólítja fel az EB-t, hogy a következő hétéves uniós keretköltségvetésben hozzon létre egy egészségügyi innovációs alapot.

Kilencvenhárom hallgató fejezte be tanulmányait a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának orvosi diagnosztikai analitikus alapszakán, valamint az egészségpszichológia, a klinikai laboratóriumi kutató és a molekuláris biológia mesterszakon.

A Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató kezdeményezésére létrejött Frontiers Foundation tervei alapján világszínvonalú kutatóközpont jön létre Magyarországon.

Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében azt hangoztatta, hogy "egy ország versenyképességét a tudás határozza meg, Magyarország esetében ez különösen igaz."

Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

Fiatal kutatók kapcsolódhatnak be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, így segítve a hozzáférést a legfrissebb kutatási eredményekhez.