A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori címével és Semmelweis-érmével tüntették ki a Nobel-díjas Karikó Katalint hétfőn.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével új tehetséggondozó program indul Élvonal néven, jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Joachim Frank biofizikus, Tim Hunt biokémikus és Dan Shechtman kémikus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei vasárnaptól Szegeden.

A Google bemutatta a Gemini 2.0 által működtetett mesterséges intelligencia társkutatót, amely felgyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést és előmozdíthatja a tudományos felfedezéseket, közli az E-Health nyomán a Pénzcentrum.

Robert F. Kennedy Jr. azzal érvelt, hogy el kellene érni a madárinfluenza elleni immunitást, vagyis hagyni kellene terjedni a fertőzést, közli a VG.

Az AIPM konferenciáján a szakma képviselői a helyzet ismertetése mellett a fejlődési irányokat is meghatározták.

Magyar kutatók jelentős új felfedezésekkel gazdagítják a kisspeptin idegsejteknek szerepének megértését a szaporodás agyi szabályozásában.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.