Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A családorvosok május 19-i világnapja alkalmából a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) közleményt tett közzé.

A felnőtt- és gyerekkori idegrendszeri betegségek gyógyításának hatékonyabbá tételét szolgálja a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium.

A NextGenerationEU nevű helyreállítási terv középpontjában álló, 800 milliárd euró értékű reform- és beruházási eszköz végrehajtása "jól halad".

Az eddigi adatok alapján Magyarország pénzügyi kerete 95 százalékát használta fel, mondta Navracsics Tibor a hétfői meghallgatásán.

A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.

A 25 évesnél idősebbek körében bevezetnék az általános egészségfelmérést, jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.