Azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

A Max Planck Society kutatóinak cikke szerint az emberek és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása biztosítja a legjobb eredményeket a diagnosztikai eljárások során, mivel néha mindketten tévednek ugyan, de teljesen más hibákat követnek el, így kiegészítik egymást.

Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Összefüggést állapítottak meg a hasi zsírfelesleg és a széles körű krónikus fájdalom kockázata között, és ez az asszociáció különösen erősen jelentkezett nők esetében.

A szülész-nőgyógyászok nagyon sokat tehetnek a csökkent csontsűrűség és osteoporosis megelőzése, felismerése és kezelése terén. A prevenció legfontosabb elemei: egészséges életmód, elegendő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a jövőbeni csonttörések szempontjából nagy kockázatú nők korai szűrése.

A polycystás ovarium szindróma (PCOS) egy endokrin és metabolikus kórállapot, mely a praemenopausalis korú nők akár 20%-át is érintheti. A betegség etiológiája többtényezős és jórészt feltáratlan. A tünetegyüttes jellemzője a hyperandrogenismus, valamint a petefészkek működészavara és polycystás morfológiája (PCOM, polycystic ovarian morphology).

Az Esély társadalompolitikai folyóiratban mutatják be, milyen egészségügyi hátrányokkal küzd Magyarországon a roma népesség, közli a Qubit.

A kínai Shenzen Mental Health Centre kutatói a JAMA Network Open folyóiratban megjelent publikációjukban egy olyan kockázat-előrejelző tesztet mutattak be, amely hatékonyan képes prognosztizálni a demencia kialakulásának 5, 9 és 13 éven belüli bekövetkezésének esélyét.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.