Az aranyereket érintő betegség gyakori kórkép, melynek kialakulása általában 45-65 éves kor között figyelhető meg, és tünetei a minimális kényelmetlenségtől a gyötrő fájdalomig terjedhetnek.
A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.
A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.
Az új várólista protokoll módosítását fogják kérni – erről beszélt Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője a Népszava podcastjában
A Budai Gyermekkórházban folytatott terápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy a családtagok, a szülők, az egészséges testvérek jelentős érzelmi megterhelésnek vannak kitéve. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy az epilepsziás gyermekek szüleinek mentálhigiénés gondozása kiemelten fontos a gyermekeiket érő nemkívánatos hatások megelőzése érdekében.
Központi Pertámogatási Rendszert hoznak létre az Országos Kórházi Főigazgatóságon, ahol immár pontosan ki tudják számítani, hány orvosra vagy nővérre van szükség egy-egy ellátóhelyen – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán, ahol az intézmények minőségértékelésének adatairól is beszámoltak.