Az oltásokról és a meddőség kezeléséről az Országgyűlésben
A kabinet a tudományos tények talaján áll, hangzott el az egészségügyről szóló törvény módosításának vitája során az oltásokkal kapcsolatban.
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt: pártja régóta kiemelten fontosnak tartja az oltások ügyét, és nem fognak engedni, míg választhatóvá nem teszik az oltásokat az uniós gyakorlathoz hasonlóan. Jelezte, körülbelül 1000 szülő indított már oltás alóli mentesítési pert. Ez egyfelől komoly társadalmi ellenállást mutat, amivel foglalkoznia kellene a kormánynak, másrészt ez a 14 év alatti gyermekek számának kevesebb mint 0,1 százalékát érinti. Vagyis, ha a kormány mindenáron oltani akarja a társadalom döntő többségét, mert így akarnak nyájimmunitást elérni, 99 százalék feletti átoltottságot el tudnának érni az oltások ajánlásával is.
Megítélése szerint kifejezetten hasznos lenne, ha egyfajta kontrollcsoportként létrejöhetne azoknak az oltatlan gyermekeknek a halmaza, akiket külön vizsgálva évek vagy akár évtizedek távlatából felelősebb megállapításokat lehetne tenni az oltások hasznos és káros hatásairól.
Előterjesztő
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az elhangzott hozzászólásokra reagálva megjegyezte: a keret megemelésével 30 százalékkal több CT-, MR- és ultrahangvizsgálat történhet közfinanszírozásban, mint eddig.
Egyetért azzal, hogy szükség van a nyugdíjas orvosokra, illetve arról is beszélt: a genetikai tanácsadást onkológus is elvégezheti, alkalmasak rá, a képzettségük megvan hozzá.
Rámutatott, hogy nem tették kötelezővé a koronavírus elleni oltásokat, csak néhány foglalkoztatási csoportban; és arról is beszélt: Ukrajnában és Romániában a koronavírus-járvány előtt kanyarójárvány volt, Ausztrián és Szlovénián pedig nemrég szamárköhögés-járvány söpört végig.
Megemlítette: több nyugati ország gondolkodik a kötelező oltási rendszer visszaállításán, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is a magyar rendszert javasolja.
Képviselői felszólalások
Lukács László György (Jobbik) szerint mintegy 600-1000 családot érint hátrányosan, hogy a törvényjavaslat az oltás alóli mentesítési eljárásban a jogorvoslati lehetőségtől fosztaná meg őket.
Hozzátette: ezért nem fogják támogatni a törvényt.
Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője azt mondta, pártja nem oltásellenes, hanem azt szeretnék, ha választani lehetne, és ajánlással történnének a kötelező gyermekoltások is. Az lenne a legdemokratikusabb, ha a szülők dönthetnék el, hogy mi jelent kockázatot a gyermekeikre - jegyezte meg.
Frakciótársa, Novák Előd úgy vélekedett: az egészségügyi törvény módosítása elveszi a szülőtől a jogot, hogy megvédje a gyermekét egy veszélyes orvosi beavatkozástól, a gyermekvédelmi módosítás pedig teljes megfigyelőrendszert hoz létre, amely megbélyegezheti azt, aki nem áll be a sorba, aki a gyermeke érdekeit helyezi az állami elvárások elé. Szerinte ez a két javaslat egy "alattomos csomagot" képez, és célja, hogy megtörje a szülői autonómiát, felszámolja a szülői jogokat.
A vita lezárása után Takács Péter államtitkár az elhangzottakra reagálva azt mondta, ha egy vita hitvitává fajul, annak kezelése nem a kormány dolga, mert a kabinet továbbra is a tudományos tények talaján kíván állni.
A kormány szolidaritást vállal az orvosokkal - szögezte le.
Fidesz: a meddőség nem választás, hanem egy rendkívül nehéz élethelyzet
Az egészségügyről szóló törvény módosításának vitájában előterjesztőként felszólaló Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, hogy az indítvány a vágyott gyermekek megszületését támogatja.
A javaslat nem csupán egy jogszabály-módosítás, de emberekről, életekről, reményről, végső soron az ország jövőjéről is szól - hangsúlyozta. Minden lehetséges eszközzel és módon támogatni kell azokat a párokat, amelyek gyermeket szeretnének, de ebben orvosi segítségre szorulnak - emelte ki.
A meddőség nem választás, hanem egy rendkívül nehéz élethelyzet - fogalmazott a képviselő.
Rámutatott, hogy a kabinet 2010 óta következetesen dolgozik azon, hogy a családalapítás lehetősége minden magyar fiatal számára elérhető legyen. Hozzátette, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció stratégiai szintre emelte a meddőségkezelést, az ivarsejt-adományozás szabályozását azonban korszerűsíteni kell. Leszögezte, hogy a javaslat elfogadása újabb fontos és meghatározó lépést jelenthet a reprodukciós eljárásokban.
A részleteket sorolva felhívta a figyelmet, hogy a jövőben az ivarsejt adományozásért nem adható ellenszolgáltatás, de a donor minden költségét meg kell téríteni. A javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy ivarsejtet csak engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak vagy kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani. Emellett megszűnik a korábbi megkülönböztetés a női és a férfi ivarsejtek adományozása között, mindkét nem számára elérhetővé válik a célzott adományozás, illetve a nők jogszerűen tárolhatják saját petesejtjeiket későbbi felhasználásra - mondta.
Kormány: a javaslat megteremti a petesejt-donáció és -gyűjtés lehetőségét
Takács Péter a kormány nevében arról beszélt: 2017-től vállal sokkal fokozottabb szerepet a magyar állam a meddőség kezelésében. Az előző kormányzati ciklusban elért eredményeket sorolva megemlítette, hogy ingyenesen elérhetővé tették a férfi meddőségkezelés gyógyszerét, átalakították a finanszírozást, aminek eredményeként több ciklust finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mint korábban. Etikai szempontból is fontos eredménynek nevezte, hogy amíg van életképes embrió egy hormonális ciklusból, addig lehetőség van a NEAK által finanszírozott úgynevezett embriótranszferre. Ennek célja, hogy a lehető legkevesebb életképes embriót kelljen fagyasztva tárolni.
A mostani javaslat megteremti a petesejt-donáció és petesejtgyűjtés lehetőségét, a NEAK finanszírozásában.
Fidesz: a javaslatnak köszönhetően csökkenni fog a külföldön elvégzett beavatkozások száma
Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a családok támogatása a magyar kormány politikájának az alapja, ezért az állam több lépcsőben igyekezett elősegíteni a gyermekvállalást. Ennek részeként 2019-ben elindult a meddőségi centrumok állami tulajdonba vétele, hogy az addig különböző minőségű ellátást nyújtó magánszolgáltatók egységes protokoll szerint működjenek; 2022 júliusa óta csak állami szolgáltatás keretében működhetnek meddőségi centrumok, és az ellátást a magyar állam térítésmentesen biztosítja.
Azóta javult a páciensek asszisztált reprodukciós eljáráshoz való hozzáférése, nőtt az elvégzett beavatkozások száma és a megszületett gyermekek száma is.
Az eredmények ellenére évente mégis csaknem kétezer magyar pár fordult a szomszédos országok orvosaihoz, évi 15 millió eurót (közel 6 milliárd forintot) fizetve a szolgáltatásaikért. Ennek oka egyrészt a petesejt-donáció törvényes lehetősége volt külföldön, másrészt a megfelelő gyakorlattal bíró szakemberek rendelkezésre állása. Szükség van tehát Magyarországon a megtermékenyítésben jártas szülész-nőgyógyász orvosokra, embriológusokra és genetikusokra.
Az államtitkárság bízik abban, hogy a - petesejt-donációt lehetővé tevő - javaslat elfogadása esetén jelentősen csökkenni fog a külföldön elvégzett beavatkozások száma, és az oktatások elrendelésének eredményeként nőni fog a szakemberek száma és a beavatkozások eredményessége.
DK: előremutató a javaslat, de hosszúak a várólisták
Földi Judit (DK) előremutatónak nevezte a javaslatot, és elmondta: maga is ennek a kezelésnek köszönheti, hogy édesanya lett.
Kritikaként fogalmazta meg, hogy továbbra is hosszúak a várólisták, és jelezte: az életkornál is módosításokra lenne szükség, mert az egész EU-ban később szülnek a nők.
A DK vezérszónoka szólt arról is, hogy évről évre csökken a születések száma az elmúlt hat évben, ezzel is foglalkozni kell.
Azt mondta, mintegy 300 ezer meddő pár van az országban, ezért kell komolyan venni ezeket a kezeléseket.
Mi Hazánk: a szülési kor későbbre tolódása csökkenti gyermekvállalási esélyeket
Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt mondta: a meddőség civilizációs betegség, népbetegséggé vált, és a szülés életkorának egyre későbbre tolódása csökkenti az esélyeket a sikeres gyermekvállalásra.
A Mi Hazánk vezérszónoka arra kérte a kormányt, minél több olyan intézkedést hozzon, amely arra sarkallja a nőket, hogy minél korábban szüljenek.
Képviselői hozzászólások
Bánki Erik (Fidesz) szerint fontos méltányosan támogatni mindazokat, akik ivarsejt- vagy petesejt-donációban vesznek részt.
Ismertette, hogy a kormány 2020 óta teljesen állami kézbe vette a meddőségi ellátást. Azóta az elvégzett beavatkozások és a született gyermekek száma is nőtt. Míg 2018-ban 8000 beavatkozás mellett 1500 gyermek született, 2023-ban már több mint 15 ezer ilyen beavatkozás történt, és 2563 gyermek jött a világra. Ez 70 százalékos emelkedés - mutatott rá.
Komáromi Zoltán (DK) szerint jó irányba megy a törvényjavaslat, de már évekkel ezelőtt meg kellett volna lépni ezt.
Sokkal több lombikbébi született volna, ha a kormány az államosítás helyett a kezeléseket finanszírozza, és szakmai korlátokat, valamint szabályokat vezet be, amelyeket konzekvensen ellenőriz - vélekedett.
Takács Péter a hozzászólásokra reagálva egyetértett a képzések fontosságával. Azt mondta: most tették le az alapjait az embriológusok képzésének, a meddőségkezelést ráépített szakvizsgaként oktatják.
Fontosnak nevezte a felvilágosítást is, a termékenységtudatosságot erősíteni kell - jelezte.
Kitért arra is, hogy most 45 éves korig finanszírozza a társadalombiztosító a beavatkozásokat. Ekkor 1 százalék alatt van a természetes úton teherbe esés esélye, míg donor petesejttel még ekkor is 30 százalék, azaz a hatékonyság javulhat.
Az elnök a vitát lezárta.
