A posztmenopauzális vérzés az esetek többségében benignus hátterű, enyhe lefolyású és spontán regrediáló jelenség, amely a malignus folyamatok kizárását követően legfeljebb átmeneti, tüneti gyógyszeres terápiát tehet szükségessé. Perzisztáló vagy recidiváló vérzés fennállásakor azonban további diagnosztikus lépések indokoltak.
Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.
A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.
A diabétesz és az elhízás világszerte az új rákos esetek 6 százalékáért – a májrákos esetek negyedéért, az endometrium-karcinómák harmadáért – felelős, írja a The Lancet Diabetes & Endocrinology tanulmánya; nők körében kétszer gyakoribbak az ilyen megbetegedések.
Háromszázezer nő van épp menopauzában Magyarországon, 60–70 százalékuknak lehet ehhez köthető panasza, ami 30 százalékuk –százezer nő – esetében olyan súlyos, hogy orvoshoz fordul.
Semmilyen adat nincs a kezében a női nemi szervi daganatok gyógykezeléséről annak az intézetnek vagy annak az osztálynak, amelynek feladata lenne a kezelés szakmai irányítása. Szakmai protokollokat gyártunk, és azok betartására kérjük az ellátással foglakozó kollégákat, de hogy ezt ki hogyan tartja be, és milyen eredménnyel gyógyít, azt jelenleg nem tudjuk megmondani.
Különös lények az emberek. Velük ellentétben, állati rokonaiknál a reproduktív szervek öregedése párhuzamosan zajlik a test többi részének elhasználódásával, a nőstények termékenysége nem szűnik meg jóval az élet vége előtt, hanem lassan, fokozatosan csökken. A menopauza rejtélyeiről beszélgettünk dr. Pap Károllyal, a Magyar Menopausa Társaság elnökével.