A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az endokrinológusok arra figyelmeztetnek, hogy az elhízás betegség, szív-, vese- és anyagcsere problémákat okozhat, illetve több daganatos megbetegedés kockázatát is növeli.

Egyes ataxiák ritkák, így felismerésük nehezséget okozhat. Különös jelentősége van egy ritka, öröklött ataxia formának, a Friedreich-ataxiának (FA). Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Szpisjak László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa válszolt.

A leggyakoribb öröklött ataxia forma a Friedreich-ataxia (FA), amely a ritka betegségek kategóriájába tartozik. A betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Szpisjak László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai klinikájának adjunktusa válaszolt.

Magyarországon a transzfúziós tevékenység jogi szabályozását az Európai Uniós direktívákkal összhangban a 3/2005. EüM rendelet írja le, ennek értelmében a vérkészítmények felhasználásának részletes szabályozását az Országos Véradó Szolgálat (OVSZ) által kiadott a Transzfúziós Szabályzattartalmazza, ezek ismerete, betartása a transzfúziós tevékenység során kötelező.

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatokat jellemzően későn ismerik fel, ami rontja a kezelési lehetőségeket.

Molnár Csilla, az idegsebészeti anesztézia kiemelkedő képviselője és Páll Dénes, a serdülőkori hipertónia elismert szaktekintélye kapták a díjat.

Az előrehaladott állapotú, illetve áttétes prosztatarákos, valamint a gasztroentero-pankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) kezelésében idehaza is egyre inkább teret nyernek a radioizotópos kezelések. A betegek túlélését meghosszabbító terápiák terjedésében nagy szerepe lenne a megfelelő gépparkkal ellátott újabb nukleáris medicina centrumok felállítának, különösen a diagnosztika területén.