A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.
Történtek előremutató intézkedések az idei évben, de számos szakmai lépést elgáncsoltak a nagypolitikai érdekek – derült ki egy keddi konferencián, ahol az is elhangzott, egy ciklusra is túl sok tervet szőtt az ágazatvezetés, amelyek megvalósításának nem kedvez, hogy jövőre már a 2026-os választásokra készülődnek a politikusok.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.
A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban május 16-án jelent meg a University of Sidney kutatóinak cikke, amelyben cukorbetegek körében a nemek közötti különbségeket vizsgálták a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények, társbetegségek kialakulásának tekintetében.
A bakteriális szemfertőzéseket illetően mind a kórokozók spektrumában, mind azok antibiotikum-érzékenységében földrajzi különbségek állhatnak fenn. Különös jelentőséggel bírnak tehát azok a vizsgálati eredmények, amelyek egy magyarországi, harmadik ellátási szintű laboratóriumban születtek, és egy tízéves időszakra vonatkoztatva értékelik a kórokozók típusait és a rezisztenciaviszonyokat.
Jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben, mert a rendszerben már nincsenek tartalékok – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján.
A kórházi békéről és kármentesítésről, az egynapos sebészeti ellátásokról, és a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésének várható pozitív hatásairól is szó esett a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián.