A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.
A peptidreceptor radionuklid terápia (PRRT) és a kapecitabin/temozolomid (CAPTEM) a metasztatikus hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (PNET-ek) szisztémás terápiájának sarokkövei. A klinikai gyakorlatban a legtöbb beteg egynél több kezelési rendet kap, és ezeknek a betegeknek az optimális kezelési sorrendje továbbra sem teljesen ismert. A szerzők a PRRT és a CAPTEM progressziómentes túlélésének (PFS) valós összehasonlítását mutatják be PNET esetén. Elemzésük szerint a klinikai eredmények összehasonlíthatók voltak a korábban közölt adatokkal a valós körülmények között, és mindkét kezelési rend esetében hasonlóak voltak. Az extrahepatikus áttétek nélküli betegek, valamint a MEN1, DAXX és/vagy ATRX mutációval rendelkező betegek PFS-e meghosszabbítható PRRT-vel.
A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának kutatói azon dolgoznak, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan reagálni akkor is, ha minden körülményt nem tudunk befolyásolni.
A GLP-1 és GIP receptorokra ható gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni az alkoholfogyasztás iránti vágyat, ezáltal új irányt nyithatnak az addiktológiai terápiák fejlesztésében.
Bár a koronavírus-járvány idején számos szakmai kritika érte a C19_SPACE programot, az egészség-gazdaságtani elemzések szerint a sürgősségi helyzetekre irányuló stratégiai munkaerő-fejlesztés gazdaságilag megalapozott és kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer jövőbeli ellenálló képességének biztosításában.
Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.
A nem invazív módszer három biomarker kombinációjának megfigyelésén alapszik. Használatával csökkenthető a fájdalmas és gyakran feleslegesen elvégzett biopsziás mintavételek gyakorisága – derül ki a kutatásból, melyről az eBioMedicine folyóiratban számoltak be.
Nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról, agresszióról, a valóságtól való elszakadásról, gyengébb érzelmi szabályozásról és alacsony önértékelésről azok, akik túl korán kaptak mobiltelefont.