A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A pszichózis korai fázisa kiemelt jelentőségű a betegség kimenetele szempontjából. A pszichotikus betegségek korai felismerése és fázisspecifikus kezelése jelentősen megnövelheti a funkcionális remisszió és a felépülés esélyét.

A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.

Miért a magánszolgáltatókat támogatja az állam a helyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe? – tette fel a kérdést a VálaszOnline.

A felnőtt lakosság pandémia során észlelt alkoholfogyasztása és szerhasználata számos tényezővel összefüggésben mutat romló tendenciát.

A Szilícium-völgy milliárdosai mérhetetlen vagyonukat az emberi élet meghosszabbítását célzó projektekbe öntenék, írja a Portfolio.

A munkaalkoholizmus kezdeti szakaszában az egyén rendkívül jól teljesít, de mi történik azután? A HRPWR cikke.

A Massachusettsi Általános Kórház kutatóinak felmérése szerint a dohányosok egy része többször gyújtott rá a járvány időszakában, de egyúttal többen a leszokás útjára is léptek.

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet. A fertőzéstől való félelemhez a megbetegedettek hibáztatása társul.

Átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről – hívja fel a figyelmet a PRIMUS Egyesület.