Egy 2025-ös reprezentatív felmérés ötezer kutató válaszai alapján drámai képet fest a hazai tudományos szféra állapotáról, írja az Economx.

Az alkoholizmus alapvetően pszichés függőség, maladaptív reakció a környezeti hatásokra. És ez még akkor is igaz, ha genetikailag determinált betegségről van szó.

Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A pszichózis korai fázisa kiemelt jelentőségű a betegség kimenetele szempontjából. A pszichotikus betegségek korai felismerése és fázisspecifikus kezelése jelentősen megnövelheti a funkcionális remisszió és a felépülés esélyét.

A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.

Miért a magánszolgáltatókat támogatja az állam a helyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe? – tette fel a kérdést a VálaszOnline.

A felnőtt lakosság pandémia során észlelt alkoholfogyasztása és szerhasználata számos tényezővel összefüggésben mutat romló tendenciát.

A Szilícium-völgy milliárdosai mérhetetlen vagyonukat az emberi élet meghosszabbítását célzó projektekbe öntenék, írja a Portfolio.

A munkaalkoholizmus kezdeti szakaszában az egyén rendkívül jól teljesít, de mi történik azután? A HRPWR cikke.