Törőcsik Mari lesz az október közepén kezdődő 8. Los Angeles-i magyar filmfesztivál ünnepélyes megnyitójának díszvendége; a nyolc napig tartó vetítéssorozaton 31 filmet tekinthet meg a Sunset Boulevard közönsége.

Ha nem is akkora világérdeklődést keltve, mint a pekingi „Madárfészekben” az atlétikai versenyeken, szeptembertől eldördül a startpisztoly a magyar színházakban – kezdődik a szezon. A nyáron kilazult szellemi izmok megfeszülnek, kirobbannak a tartalékolt energiák, száguldásra kész a gondolat, hogy – mint Shakespeare-nél – övet kerítsen ötven perc alatt a Föld körül.

 A 21. században az orvosi tevékenység alappillérévé kell válnia a megelőzésnek. Az egyik ilyen fontos terület a vastagbélrák prevenciója, annál is inkább, mert az esetek nagyobb részében csökkenthető a rizikó és jó a megelőzés esélye.   Nemzetközi epidemiológiai adatok alapján a vastagbélrák (CRC) tekintetében hazánk az európai országok között a nők esetében az első helyet, a férfiaknál pedig a második helyet foglalja el. A magyar prognosztikai adatok az európai országokhoz képest lényegesen kedvezőtlenebbek. Magyarországon 2004-ben összesen 8841 újonnan felfedezett colorectalis carcinomát jelentettek be, ebből 4705 férfi, 4136 női beteget. A hazai mortalitási adatok még mindig inkább az incidencia növekedésére – vagy legalábbis stagnálására – utalnak a javuló európai adatokhoz képest. A CRC-ben szenvedők kezelése jelentős gazdasági terhet ró a magyar egészségügyre.   Ma Magyarországon 100 ember közül 5-6-nál számolhatunk vastagbélrák kialakulásával. Az experimentális adatokból kezd világossá válni a CRC tumorgenezis sok lépcsőből álló folyamata, ami alapján állítható, hogy a tumoros fenotípus létrejöttére nagy hatást gyakorolnak a környezeti tényezők. Ez biztosíthatja az alapot a megelőzésre. A táplálkozási és életviteli szokások megváltoztatásával a colorectalis daganatok nagyobb részénél van esély a rizikó csökkentésére és a megelőzésre.   A megelőzés egyik módja a kemoprevenció. A számos vizsgált szer hatékonyságát igen nehéz lemérni. A molekuláris szintű hatásaikat is csak részlegesen ismerjük, de sok adattal rendelkezünk arról, hogy mely genetikai lépéseket képesek befolyásolni. Nem szteroid gyulladásgátlók   Alkalmazásuk csökkenti a CRC rizikóját, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni mellékhatásaikat. Az aszpirin ugyan olcsó, de ha a szövődmények (gasztrointesztinális vérzés, stroke stb.) ellátásának a költségeit is figyelembe vesszük, akkor már nem költséghatékony. A COX-2-gátlókhoz is nagy reményeket fűztek, azonban a rofecoxib kardiovaszkuláris mortalitást fokozó mellékhatása visszavetette ezt az ígéretes irányzatot. Az 5-ASA készítmények gyulladásos bélbetegségben (IBD) valószínűleg alkalmasak a CRC-rizikó csökkentésére, de elegendő adat nincs. Az urodezoxikólsav (UDCA) adása a colitis ulcerosában szenvedők körében, akiknél egyes adatok szerint primer szklerotizáló cholangitis (PSC) áll fenn, csökkenti a CRC rizikóját. Erre vonatkozó primer prevenciós eredmény még nem áll rendelkezésünkre, és a kezelés igen drága. Fitokemikáliák   A növényekben található bioaktív vegyületek speciális védőhatást fejtenek ki. A legismertebbek közé tartoznak a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének. Hatásaikat antioxidánsként, az ösztrogénreceptoron, az apoptózis indukcióján keresztül fejtik ki. Nehezen kontrollálható a szükséges mennyiségük és elkészítésük módja, de beépítésük a napi étkezésbe mindenképp javasolható. Igen izgalmas újdonság a sztatinok esetében leírt apoptózist indukáló hatás a CRC-sejtekben, de a hatás csak SMAD4-et expresszáló CRC-sejteken érvényesül, míg az SMAD4-negatív daganatokban fordított hatású, tehát nem alkalmazható egységesen, csak szűrt esetekben. A B6-vitamin nagy (napi 50 mg-os) mennyiségű bevitele szintén a CRC-rizikó csökkenéséhez vezet.   Az antioxidánsokról 2004-ben a The Lancet-ben megjelent metaanalízis 14 randomizált tanulmány eredményeit dolgozta fel. A kiegészítőként adott A-, C-, Evitamin és béta-karotin nem csökkentette sem a CRC, sem egyéb gasztrointesztinális tumorok előfordulását, sőt fokozta az összmortalitást. Egyedül a szelén preventív hatását mutatták ki néhány vizsgálatban. A folsav jó hatásúnak bizonyult a Nurses’ Health Studyban, ahol 88 756 nőbeteg követése alapján a folsavkiegészítés csökkentette a CRC, illetve az adenomák előfordulását. Szignifikáns preventív hatásra napi 400 mikrogramm bevitel fölött, illetve hosszú távú szedésnél (15 év után) számíthatunk. Érdemes megjegyezni, hogy nemrég más szerzők ezt az eredményt – kevesebb beteggel – nem tudták reprodukálni, sőt szinte ellentétes következtetésre jutottak. Kalcium, D-vitamin   Nagyszámú klinikai vizsgálat kutatja az alimentáris bevitt kalciumnak és D-vitaminnak a CRC primer, illetve szekunder prevenciójában betöltött szerepét. A kalcium és a D-vitamin antiproliferatív hatásai csak részben ismertek. Egy placebokontrollos, 3 éves követéssel végzett vizsgálatban napi 3,5 g rostot, placebót vagy 2 g kalciumot fogyasztottak a korábban polipektomián átesett betegek. A kalciumot fogyasztó csoportban csökkent a polipok újraképződése. A rostot fogyasztóknál ezt nem sikerült igazolni. A Cochrane-adatbázis felhasználásával készült munka 1346 beteg 4 éves követési adatai alapján arra enged következtetni, hogy az 1200–2000 mg napi kalcium fogyasztása véd a CRC-től és a polipképződéstől. A Cancer Prevention Study II Nutrition Cohort vizsgálatban a napi kalciumbevitel fordított összefüggést mutatott a CRC-kialakulással, mely akkor volt a legerősebb, ha minimálisan napi 500 mg kiegészítő kalciumbevitellel rendelkezők adatait vetették össze a kalciumkiegészítést nem kapott személyekével. A 2000 mg-ot meghaladó bevitel már nem ajánlott a prosztatarák rizikójának növekedése miatt.   Megbízható vizsgálatok támasztják alá a D-vitamin szerepét a CRC prevenciójában. Ezek közül a legnagyobb – több mint 25 ezer beteggel végzett – retrospektív vizsgálat nyolcéves követéssel azt mutatta ki, hogy a kolorektális daganatok gyakorisága harmadára csökkent, ha a D-vitamin szintje meghaladta a 20 ng/l-t. A D-vitamin daganatellenes hatásának jelentőségét igazolja az a tény, hogy számos D-vitamin-készítmény klinikai kipróbálása folyik, amelyek első vonalbeli „citosztatikumként” lesznek alkalmazhatók számos daganat kezelésében. Hazai problémák   A rendelkezésünkre álló adatok alapján minden szempontot kielégítő, egyértelműen jól alkalmazható kemopreventív szert egyelőre nem ismerünk, és a kutatási eredmények is meglehetősen ellentmondók. Hazánkban jellemzően alacsony a táplálékkal bevitt kalcium mennyisége (kb. napi 600–800 mg). Ezt tovább rontja a lakosságunk 30-40 százalékát érintő laktózintolerancia. A napsütéses órák csekély száma is jellemzően alacsony D-vitamin-szintet okoz, és ez a tartósan alacsony kalciumszinten át fokozza a CRC kockázatát.   Ha választhatunk a kemopreventív szerek közül, akkor elég logikusnak tűnik, hogy az ajánlott napi 1000-1500 mg kalcium bevitele – élethosszon keresztül – megfelelő D-vitamin-ellátottság mellett, jól kontrollálható módon, igen kis költségráfordítással javíthatná a kolorektális tumorok előfordulási gyakoriságát és a riasztó hazai prognosztikai eredményeket.

ságához képest. A zöldségfélékben nagy mennyiségben fellelhető antioxidánsok, mint a C- vagy az Evitamin, a béta-karotin, bizonyítottan szerepet játszanak az öregedéssel szoros összefüggésbe hozott szabad gyökök eltávolításában, valamint a szellemi épség megőrzésében. Vétkezz okosan! Az egészséges öregedést megcélzó leginformatívabb vizsgálatok egyike egy mankatói zárda közreműködésével készült. Lakói, akik közül minden tizedik megünnepelheti századik születésnapját, arra tanítanak, hogy az egészséges aggkor példamutató is lehet – a dohányzás és a szeszes italok kerülése, az egészséges és mértéktartó táplálkozás, valamint a csendes, harmonikus és spirituális élettér miatt. Azonban ez az életforma nem mindenki számára megfelelő; és egyébként is van-e értelme a hosszú életnek, ha nem fűszerezheti meg egy kis élvezet? Feltételezve, hogy szinte mindannyian vétkezünk, a legbölcsebb, ha vétkeinket okosan választjuk meg. Mostanra bevésődött a köztudatba, hogy naponta egy pohár bort megengedhetünk magunknak, már csak abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a mediterrán országokban, ahol ez szinte hagyomány, a szívbetegségek előfordulása európai viszonylatban a legalacsonyabb. Sokunk szenvedélyének tárgya, a csokoládé fogyasztása is bocsánatos bűn, hiszen flavonoidtartalma révén vérnyomáscsökkentő hatása van, és a szívroham megelőzésében is feltételezhető a szerepe, amelyet a nitrogén-monoxid-képzésre vezetnek vissza. Az alvás miatt sem kell aggódnunk, mert Till Roenneberg, a Müncheni Egyetem kutatója szerint nem érdemes természetünkkel szembeszállni. Így, hacsak nem állítjuk át biológiai óránkat rengeteg fénnyel, éjszakai bagolyként nem kell a korai ágyba bújásra törekedni. Mindenütt jó? Nem mindegy, hogy megnyert éveinket hol szeretnénk eltölteni. A legfejlettebb országok százezer lakosából átlagosan 10-12-en töltik be a századik születésnapjukat. A világ néhány pontján azonban számuk ennek kétszeresét is meghaladja: a legelőkelőbb helyet Okinawa foglalja el (ezen a szigeten százezerből 34-en érik meg a 100 éves kort), de jó a helyezése Hawaiinak (itt 20-an) és Új-Skóciának (itt 21-en) is. Japán lakosainak születéskor várható élettartama (75 év) miatt is büszkélkedhet – hazánk ehhez képest mintegy 10 évvel van lemaradva. A kutatók elismerik, a tartózkodási hely messze nem annyira fontos, mint maga az életvitel, és a magunk körül kialakított személyes környezet, azaz nem kell Okinawára költöznünk, ha képesek vagyunk az ottanihoz hasonló élettér megteremtésére. Mire jó a hosszú élet? A hosszú élet önmagában nem lehet végcél, de ha megadatott, töltsük élménydúsan. Az öregedésben az egyik legfájdalmasabb dolog, hogy míg lassan telnek a napok, az évek mintha rohannának. Ez az érzés nem csupán szubjektív: igazolt, hogy az emberi agy is óraként ketyegve érzékeli az idő hosszú távú folyását, és ahogy öregszünk, egyre inkább repülni látszanak az évek. Akár a bridzs is erősítheti az immunrendszert, de számos megfigyelés igazolja, hogy az utazás, a nyelvtanulás, vagy a művészeti alkotó munka is késlelteti a neurodegeneratív betegségek kialakulását. Nemcsak örömteliek lehetnek az új tapasztalatok, de előnyösek is. A szellemi kikapcsolódás segít, hogy elménket ne kezdje ki az idő, testünk pedig legyőzze a betegségeket.