A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.

A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A Vanderbilt University kutatói a Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben a központi idegrendszer egy olyan fehérjéjét írták le, mely újszerű megközelítéssel szolgálhat a szkizofrénia kezelésében.

Amerikai kutatók szkizofrén betegek agyi MRI felvételeinek elemzése során a betegség egy új neuroanatómiai típusát azonosították, mely sokkal közelebb áll a normál agyszerkezethez.

A gyermekkori szexuális, fizikai vagy érzelmi abúzus összefügg a pszichotikus kórképekben jelentkező hallucináció és delúzió súlyosságával. A Schizophrenia Bulletinben ismertetett tanulmány szerint az oki kapcsolat feltárása hatékonyabb kezelési formák kifejlesztését eredményezheti.

Először nyerte tudományos–ismeretterjesztő mű a nem szépirodalmi könyvekért járó legtekintélyesebb brit díjat, a Samuel Johnson Prize-t. A Neurotribes az autizmussal kapcsolatos elképzeléseink evolúciójával foglalkozik.